A csákvári Esterházy-kastély, melynek parkja mesébe illő nyáron

A csákvári kastély története szorosan összekapcsolódik az Esterházy-családdal, akik hosszú időn át a kastély főbb tulajdonosai voltak.

Az épületet több alkalommal átépítették és bővítették az évszázadok során.

Az Esterházy-család, amely Magyarország egyik legbefolyásosabb nemesi családja volt, az 1760-as években kezdett bele egy földesúri kúria építésébe Csákváron, majd 1778-ban a fertődi Esterházy-kastély mintájára Fellner Jakab tervei alapján késő barokk-rokokó stílusban kezdődött meg a kastély építése.

Az 1810-1814-es földrengések után újjá kellett építeni, mert az épület lakhatatlanná vált. Charles Moreau tervei alapján a Versaillesi kastély mintájára történt az átalakítás klasszicista stílusban.

A csákvári Esterházy-kastély több generáción át volt a család otthona, és a család tagjai folyamatosan gondoskodtak az épület karbantartásáról és a park gondozásáról. Az épületben pompás báltermek, reprezentatív lakosztályok, színházterem, kápolna, hatalmas könyvtár, képtár, vadászterem is volt, összesen mintegy 365 helységből állt.

A kastély előkertjében vörös márványból készült kettős díszkút látható, melyet barokk stílusú bronz emberi álarc díszít. A díszudvart két szárny szegélyezi észak és dél felől, szemben a kastély egyemeletes tömbje. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok helyezkedik el. A hátsó kerti homlokzat park felőli oldalán 4 db korinthoszi oszlop tartja fogsorpárkányzatú korlátlábak sorából álló mellvédet. Ennek közepén található a két griffmadár által tartott Esterházy pajzscímer. A mai konyha és ebédlő, régen istálló és lovarda volt.

A 20. században a kastély jelentős károkat szenvedett a világháborúk és a kommunista rendszer időszakában. Az államosítás következtében a kastély állami tulajdonba került, és különböző funkciókat töltött be. Az épület 1954 óta TBC kórház, majd a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Intézeteként működik.

A csákvári Esterházy-kastély parkját már 1779-től kezdve tervezték és gondozták. Közel 400 féle fafajtát ültettek, melyekből még ma is láthatók a mediterrán fenyők, a 200 éves platánfa, és a gesztenyefák.

A parkot anno 17 építmény gazdagította, többek között műbarlang (grotta), fácánház, kínai pagoda, cigány ház, holland parasztház kerttel. Állt egy nyolcszögletű török torony is, amelyet később vadászkápolnává alakítottak át és amit néhány éve újítottak fel. Egy másik megmaradt, felújított és ma is látogatható építmény az eredetileg vízimalomként működő Geszner-ház. A kastély épületétől nem messze pedig megnézhető a grotta, a Szentháromság-szobor és a téli időszámítás szerinti időt mutató napóra. A mai közparknak szintén része az úgynevezett Sveizer-kert, a köznyelvben „svájceráj”, ami eredetileg tejgazdaságként működött. Ma lovakat tartanak az épületében kialakított istállókban.

A kastély előkertjében vörös márványból készült kettős díszkút látható, melyet barokk stílusú bronz emberi álarc díszít. A díszudvart két szárny szegélyezi észak és dél felől, szemben a kastély egyemeletes tömbje. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok helyezkedik el. A hátsó kerti homlokzat park felőli oldalán 4 db korinthoszi oszlop tartja fogsorpárkányzatú korlátlábak sorából álló mellvédet. Ennek közepén található a két griffmadár által tartott Esterházy pajzscímer. A mai konyha és ebédlő, régen istálló és lovarda volt.

A park szabadon látogatható, a kastélyba a kórház látogatási idejében be lehet menni.

Megközelítés:

Csákvár központjából Oroszlány felé a Dózsa György utcán át érjük el az utca jobb oldalán lévő, a kastély előtti nagy parkot. A kórház parkolójában tudjuk hagyni az autót.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!