A Bory-vár, amely a művészetnek és a hitvesi szeretetnek állít emléket
A Guinness rekordok könyvébe is bekerült Bory Jenő vára, melyet negyven nyáron át épített saját kezével.
Bory Jenő 1879-ben Székesfehérváron született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1903-ban kapta meg építészmérnöki oklevelét. Nem akárkik voltak a mesterei: szobrászatot Stróbl Alajosnál, festészetet Székely Bertalannál tanult. 1911-1946 között a Képzőművészeti Főiskola, 1921-től 1944-ig a Műegyetem tanára, majd 1943-1945 között a Főiskola rektora volt.
Későbbi feleségével, Komocsin Ilonával Székely Bertalan festő tanítványaként ismerkedett meg, s szerelmük egyik bizonyítéka a Bory-vár, amely maga és imádott felesége közös művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek állít emléket.
Bory Jenő 1912-ben vásárolta meg Székesfehérvár Öreghegy városrészének északnyugati részén, azon belül is a Mária-völgyben a vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal,
A vár építésébe csak az első világháború után kezdett.
Egészen haláláig építgette, finomította, díszítette az épületegyüttest
Annak ellenére, hogy képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia ihlete és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. Az egész várban visszaköszön a kvarcbeton használata, melynek hazánkban egyik legelső alkalmazója éppen Bory Jenő volt.
A vár stílusa a középkori skót szellemkastélyok emlékét idézi
Az épület minden része meglepetést rejt
A vár tornyaiba vezető csigalépcsők mellett például beugrók nyílnak, amelyekben a művész alkotásai vannak elhelyezve.
A Százoszlopos Csarnokban történelmünk nagy alakjainak szobrai állnak
A gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva.