A biatorbágyi Nyakas-kő: különleges kirándulóhely, amit télen is érdemes felkeresni

Itthon

2025. december 9. Halász Gabi csodalatosmagyarorszag.hu

Megosztás:

Biatorbágy határában, a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence találkozásánál, a Tétényi-fennsík nyugati peremén olyan táj tárul fel, ahol a földtörténet hosszú évszakai szinte rétegről rétegre olvashatók.

A Nyakas-kő jellegzetes sziklatornyai, a környék hullámzó dombvidéke és a közeli Iharos-hegy erdejében megbújó, apró Szily- (Szent Vendel-) kápolna együtt különleges, időn és téren átívelő történetet mesélnek – a középső-miocén szubtrópusi tengerektől a mai kirándulóútvonalakig.

Hogyan formálódott a Nyakas-kő?

A Nyakas-kő a térség egyik leglátványosabb földtani képződménye. Anyaga a középső-miocénben, nagyjából 12–15 millió évvel ezelőtt rakódott le, amikor a Kárpát-medencét az egykori Paratethys részét alkotó sekély, meleg tengerek borították.

Ezekben a bádeni és szarmata korú tengerekben gazdag kagyló- és csigafauna élt; maradványaikat ma is meg lehet találni a Nyakas-kő alatti feltárásokban és vízmosásokban. A finomabb mészhomokos rétegek fölött vastagabb, durvább szerkezetű Tinnyei Mészkő települ – ebből a szarmata durvamészkőből épül fel maga a látványos sziklatorony is.

A kemény, ellenálló mészkőpadok és a helyenként lazább, márgásabb üledékek közötti különbség adja a szikla jellegzetesen „asztalszerű” megjelenését. A csapadék, a fagy és a szél hosszú idő alatt alámosták a gyengébb rétegeket, miközben a keményebb mészkő továbbra is dacol a pusztulással. Így jöttek létre a ma is látható, kissé előreugró párkányok, lekerekített sziklaszintek és lépcsőzetes oldalfalak.

A környék üledékei ma is mesélnek az egykori tengerekről: apró kagylók, csigák és más puhatestűek lenyomatai, valamint a finom réteglapok egy régen eltűnt tengerpart világát idézik.

1 / 9

A biatorbágyi Nyakas-kő: különleges kirándulóhely, amit télen is érdemes felkeresni

FOTÓ: CsodalatosMagyarorszag.hu

A szél és a víz műhelyében – a szikla folyamatos alakulása

Ha közelről szemléljük a Nyakas-kő rétegeit, látható, hogy a szikla ma is folyamatosan változik. A természetes formálódást három fő folyamat alakítja:
• a fagyaprózódás, amely a repedésekben megfagyó víz tágulásával lassan kilazítja a kőzetdarabokat;
• a szél koptató munkája, amely az élek és peremek alól kifújja a puhább szemcséket;
• a gravitáció, amely időről időre lejjebb húzza a már aláásott kőzettesteket.

Ennek eredményeként a Nyakas-kő egy „élő” formáció – minden évszak saját árnyalatot ad a felszínek textúráihoz, a nedvesen sötétlő, mohás felületektől a nyári, világosra száradó mészkőig.

A táj peremén – panoráma a Zsámbéki-medencére

A sziklaszirtek tetejéről szélesen nyílik a kilátás. Látni a Biai- és Torbágyi-halastó környékét, a dombhátak hullámzását, a távolban pedig a Vértes és a Gerecse sötétebb vonulatait.
A széljárás, a ködös napok és a fényviszonyok szinte állandóan újrarajzolják a látképet – mégis megmarad az az érzés, mintha a táj őrizne valamit régmúlt korok nyugalmából.

5 / 9

A biatorbágyi Nyakas-kő: különleges kirándulóhely, amit télen is érdemes felkeresni

FOTÓ: CsodalatosMagyarorszag.hu

Iharos-hegy eldugott ékszere: a Szily- (Szent Vendel-) kápolna

A környék egyik legszebb, emberi léptékű pontja az Iharos-hegy erdejében megbújó Szily-kápolna, amelyet gyakran Szent Vendel-kápolnaként is emlegetnek. A kisméretű, fehér falú, klasszicista stílusú, ellipszis alaprajzú kápolnát a 19. század elején nagyszigeti Szily József udvari tanácsos építtette; felszenteléséről egy 1817-es egyházlátogatási jegyzőkönyv is megemlékezik.

Védőszentje Szent Vendel, a pásztorok oltalmazója, ezért a hely hosszú időn át áhítat és fogadalmi zarándoklatok helyszíne volt. Ma csendes erdei kápolnaként fogadja a kirándulókat, akik a Biatorbágyról induló ösvényeken, többek között a piros kápolna jelzésen érhetik el.

A Kő-hegy sziklás vonulata és az Iharos-hegy erdős, árnyas oldala jól kiegészíti egymást: a nyílt, sziklagyepes felszíneket néhány perc séta után felváltják a magas fák, az avaros talaj és az erdei csend, amelyhez a kápolna meghitt hangulata is társul.

Sziklagyepek és cserjés domboldalak – a természet finom részletei

A környék növény- és állatvilága szépen igazodik a változatos domborzathoz. A száraz, meleg, napsütötte sziklagyepeken árvalányhaj, kakukkfű és különféle kövirózsafélék kapaszkodnak a vékony talajba, míg a mélyebb, árnyékosabb völgyekben mohával borított fatörzsek, kidőlt fák és gazdag gombatelepek jelennek meg.

A füves lejtőkön és a cserjés domboldalakon madarak, gyíkok és rovarok sokasága talál élőhelyre – a terület nemcsak földtani, hanem élővilági szempontból is értékes mozaik.

8 / 9

A biatorbágyi Nyakas-kő: különleges kirándulóhely, amit télen is érdemes felkeresni

FOTÓ: CsodalatosMagyarorszag.hu

Rövid, mégis tartalmas kirándulás

A Nyakas-kő, a Madárszirt és az Iharos-hegy–Szily-kápolna vidéke viszonylag rövid túrával is bejárható, mégis rengeteg látványos pontot kínál: meredekebb kapaszkodókat, sziklaperemeket, lankás dombhátakat és erdei tisztásokat.

Aki ide érkezik, egyszerre kap ízelítőt a Kárpát-medence földtörténetéből, a Budai-hegység peremének különleges formakincséből és egy csendes, eldugott erdei kápolna meghitt hangulatából.

Kapcsolódó