Annak ellenére, hogy hazánk legkisebb megyéje, páratlanul gazdag épített és természeti örökséggel hagyatékkal büszkélkedhet.

Komárom-Esztergom Magyarország északnyugati részén fekszik: északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest, délről Fejér és Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron határolja. A megyébe látogatók bepillantást nyerhetnek a Pilis, a Vértes, a Gerecse és a Bakonyalja gyönyörű tájaiba, rácsodálkozhatnak az egyedülálló kincsekben gazdag Duna mentére, a Kisalföldre.

HIRDETÉS

Nem csoda, hogy Komárom-Esztergom megye értéktárában 181 megyei és 802 települési érték szerepel, hiszen büszkén őrzik és védik a megye természeti, kulturális és épített hagyatékát.

A megye szépségeiből gyűjtöttünk most össze 10 látnivalót, melyek között a túrázni vágyók éppúgy találhatnak célpontot, mint a gyönyörű épületek szerelmesei.

Majki Kamalduli Remeteség

Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában fekvő Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes, a Majki Kamalduli Remeteség tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll. A némaságot fogadott, néma barátoknak is nevezett kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A templom, a cellaházak, a kastélypark mágnesként vonzzák a látogatókat, a környék vadregényes tájai nagyszerű lehetőségeket kínálnak a kirándulásra.

fotó: NÖF

Agostyáni Arborétum

A Gerecse-hegység egyik páratlan szépségű völgyében, Tatától néhány kilométerre, 30 hektáron terül el az Agostyáni arborétum, melynek élőfa gyűjteménye jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az arborétum eredetileg fakitermesztési céllal létesült, a terület legidősebb fáit még az Esterházyak telepítették az első világháborút megelőző években. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat az arborétumba, valamint tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók stb. több változata is megtalálható a mesés területen.

fotó: Agostyáni Arborétum

Sándor-Metternich kastély

A falu legmagasabb pontján álló kastély volt a Sándor grófok lakhelye Bajnán. A Both-család egykori udvarházát a 18. század közepén alakította át a Sándor-család barokk főúri lakóhellyé. A Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt egy tízhektáros kastélyparkkal. Hosszú évek rekonstrukciós és fejlesztési munkálatai után a legendás Ördöglovas egykori rezidenciája december 10-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.

fotó: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Szelim-barlang, Tatabánya

A barlang elsődleges ismertségét annak köszönheti, hogy itt találták meg hazánk legrégebbi olyan leleteit, amik arról tanúskodnak, hogy éltek már itt emberek 200 000 évvel ezelőtt is. Ezért az a feltételezés, hogy a barlang az itt élő ősemberek számára nyújtott otthont. A barlangba 4 bejárat nyílik, falain két mennyezeti ablakot találunk. Míg a legkisebb bejárat csupán 70 centiméteres, addig a legnagyobb 10 méter széles, és 7,5 méter magas.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Esztergomi Bazilika

A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház helyén állt Magyarország első székesegyháza, melyet Szent István király építtetett, és nevelőjéről, Szent Adalbertről nevezte el. Az eredeti épületet 1180-ban tűzvész pusztította el, a ma látható klasszicista stílusú épületegyüttest a 19. század első felében emelték. Világviszonylatban a 18. legnagyobb bazilika, Európában csak a római Szent Péter-bazilika, a londoni Szent Pál-székesegyház, valamint a milánói és a kölni dóm múlja felül méreteit. Ha idelátogatunk, érdemes időt szánnunk a Duna-parti város egyéb nevezetességeinek megtekintésére is – a várat vagy a Vaskaput vétek lenne kihagyni.

fotó: Csodálatos Magyarország

Rám-szakadék

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. A Dunántúli-középhegy-ség legkeletibb része, a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodó korlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb és feljebb. A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő fa-
lakkal is találkozhatunk. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége néhol a 3 m-t sem éri el. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban adta át a Rám-szakadék Tanösvényt, valamint a hozzá kapcsolódó biztonsági és kényelmi fejlesztéseket.

fotó: Rendes Andrea | Csodálatos Magyarország

Szent Kereszt pálos kolostor és templom romjai

Kesztölctől délkeletre 1959–61-ben Méri István tárta föl a kőfallal határolt lejtős hegyoldalban egy gótikus templom és kolostor maradványait. Az első és egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pá- losok alapítója, Boldog Özséb esztergomi kanonok építtette királyi segítséggel, 1250 körül. A korabeli
források a pálosok Szent Keresztről elnevezett anya- kolostoraként (Sancta Crux, Keresztúr) említik. A rend központja a 14. század elejéig Klastrompuszta volt. Az épületegyüttes később tűzvész áldozata lett.

fotó: Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

A tatai Öreg-tó és környéke

Egész napos programot kerekíthetünk a tó és környékének megtekintéséből, és egész biztos, hogy nem utazunk haza csalódottan a nap végén. Sétálhatunk a tó körül, beleshetünk a várba, felbaktathatunk a Kálváriához, csatangolhatunk a Cseke-tó partján az arborétumban, és persze a mesés, felújított Esterházy-kastélyt se hagyjuk ki.

fotó: Mária Sisa | Csodálatos Magyarország

Vitányvár

A romjaiban is lenyűgöző, egykor oly sok dicső évszázadot megélt várat a környék többi erősségéhez hasonlóan a Csák nemzetség egyik tagja építhette. A nagyjából ötszög alakú vár volt Luxemburgi Zsigmondé, a Rozgonyiaké és a Héderváriaké, meg persze a törökök is birtokolták egy darabig. Később visszavették és felrobbantották, nehogy újra török kézre kerüljön. A 18. századtól az Esterházy családé volt, ezután pedig egyszerűen elhordták a köveit a környékbeli építkezésekhez. Eredetileg két toronnyal rendelkezett, amelyek állítólag a 20. század végéig álltak, helyenként 15 méter magasan. Noha az erősségből mára csak a romok maradtak, a kilátás miatt megéri erre kirándulnunk.

fotó: Békési József | Csodálatos Magyarország

Kocsimúzeum

A kocsi magyar találmány, Kocs községből ered. Mátyás király uralkodása idején a kocsi bognárok egy rugózó szerkezetet fejlesztettek ki, olyan „kocsi szekeret” alkottak, melynek szekrényében vesszőből font kas volt. Ez hátrafelé fokozatosan magasabbra emelkedett, alkalmasint azért, hogy szükség esetén ponyvával letakarható legyen. A szerkezet újszerűségét és szakmai egyediségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kocsi szó több európai nyelvben is előfordul és a jelentése is azonos. Legelőször egy, a 16. század elején készült szójegyzékben található meg a kocsi szó. Ezt a magyar szót vette át a többi európai nép is. Innen eredt a német Kutsche, a francia coche, a spanyol coche, az olasz cochio, az angol coach, a lengyel kocz, a cseh koč, a szlovák kocija, a szerb kočije, a flamand goetse, a svéd kusk, a román kocsie stb. Ennek a híres találmánynak; a kocsi szekérnek és dolgos kezű kocsigyártó őseinknek állít emléket Kocs községben a Kocsimúzeum.

fotó: Kocsimúzeum Kocs