10 csodálatos falvacska, amit mindenképp látnod kell

Festői természeti környezete, pompás épített öröksége, történelmi múltja miatt megannyi apró települést érdemes felkeresni hazánkban.

Gyakran, talán indokolatlanul, megfeledkezünk a kisebb településekről, inkább a nagyobb városokat részesítjük előnyben, ahol lépten-nyomon valami látnivalóba botlunk. Pedig az egésznapos városnézés helyett sokszor többet ér egy bájos falvacska meglátogatása, ahol kiszakadva a nyüzsgő nagyvárosi hétköznapokból és közelebb kerülve a természethez igazi nyugalmat, ám emellett kincseket is találunk.

Van, ahová a mesés természeti környezet miatt érdemes ellátogatni, máshol a történelmi örökségek, a csodálatos panoráma, vagy “csak” a település atmoszférája teszi vonzóvá a községet.

A megannyi kisebb település közül mi most 10 olyan, kevésbé ismert falut választottunk, amit érdemes felfedezni.

Cégénydányád

fotó: MTI

A Szamos jobb parti oldalán, a Szatmári-síkságon fekszik Cégénydányád, melynek területe ősidők óta lakott. A Szent Szűz tiszteletére emelt monostorát már 1181-ben említik, melynek alapítója Kölcsei ispán volt, a későbbi Kölcsey-család őse. A falu fő látványossága a Kölcsey-Kendei kastély, melynek története 1833-ra nyúlik vissza, ekkor készült el a Kende Zsigmond által megálmodott, családja számára épített rezidenciája. A klasszicista stílusú, kiterjedt parkkal szegélyezett úrilak a mainál keskenyebb és rövidebb, tipikus középtengelyes, szimmetrikus elrendezésű udvarház volt, amelyet egy korábbi építmény elbontása után, a község templomának szomszédságában emeltek. Az építkezéssel párhuzamosan az angolkert is formálódott, az egykori ártéri erdő idős fái közé eleinte lomblevelű, távoli kontinensekről származó fák beültetésével, majd az unoka jóvoltából tűlevelű fák, idegenhonos cserjék telepítésével gazdagodott. A kastélyt 1958-ban nemzeti műemlékké nyilvánították, és azóta is állandó felügyelet alatt áll. A területet 2003-ban a Hortobágyi Nemzeti Park vásárolta meg, a kastély pedig 2015-ben nyitotta meg újra kapuit.

Csaroda

fotó: Határtalanul.net

Csaroda a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet szívében fekszik, határában két olyan különleges természeti kincs található, mint a Nyíres-tó és a Báb tava, melyek nem csak Magyarországon, de határainkon kívül is ismertek. Hasonló tájkép csak a Kárpátok hegyei között kialakult tőzegmoha lápokon fogad bennünket. A település büszkélkedhet hazánk egyik legszebb középkori templomával, amely késő romantikus stílusban épült. A térségben lévő templomokkal ellentétben szokatlan, hogy már a 13. században karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették, amelyből vigyázhatták a vidéket. A templom mellett egy fa harangláb is látható, amely a 13. századból származik, a falu másik nevezetessége pedig a tájház.

Döbrönte

fotó © Racz Julianna‎ | Csodálatos Magyarország

Apró falucska, melyet leginkább, mint kellemes kirándulóhelyet ismerhetnek a túrázók, vidéki idill csordogáló patakkal a Bakony ölelésében. Bár ma már csak maradványai láthatók, még romjaiban is impozáns a település fölé emelkedő gerincen épült, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Szarvaskői-vár, ami hajdan vigyázta a környéket. A középkori vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a 21. század elején restaurálták. Legkönnyebben Doba felől, erdei úton jutunk el oda, jutalmunk pedig a szemet-lelket nyugtató kilátás a Bittva-patak völgyére.

Erdőbénye

fotó © Neszveda György | Csodálatos Magyarország

A Miskolctól kevesebb mint 60, Tokajtól pedig mintegy 20 kilométerre fekvő Erdőbénye mesés természeti környezetével, múltjával, épített örökségeivel mindenkit elvarázsol. Első írásos említése 1311-ből való, ekkor a neve Erdő-Benje volt. Érdemes felkeresni a településen lévő Szirmay-kastélyt, melyet a Rákócziak építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere, illetve a település határában elterülő tavat, a Mulató-hegy tengerszemét.

Érsekcsanád

fotó: Mapio

Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik Érsekcsanád. A község többször változtatta földrajzi helyét a történelem során. A lakosság a különböző ellenségek zaklatásától menekülve a Duna menti mocsarak közé húzódott, majd az árvízi elöntések miatt egyre távolabb költözött a Duna partjától, végül 1806-ben települt át a közeli magaslatra, a község mai helyére. Csanád korábban a jelenlegi helyétől nyugatra 5 km-re, a mai Duna-meder helyén, az “Ófalu” nevű területen feküdt. A folyószabályozások következtében az Ófalu legnagyobb részét elmosta a Duna, csak egy kis terület maradt meg a Vajas és a Duna között. A település kétszáz éves épületekkel büszkélkedhet, rendezett utcáival, virágágyásaival, Szabadidő Parkjával. Fő látványossága a Veránka-sziget, ahol homokos, zátonyos folyópart vár a fürdőzőkre, horgászokra, az ártéri erdők pedig a vadászoknak, kirándulóknak nyújtanak remek programot.

Fertőrákos

Fertőrákos egy különleges település a Fertő-tó partján, a történelem során mindig kiemelt szerepe volt. Híres lajtamészkő bányájából a környékre és messzi országokba szállították a könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló építőkövet. A települést a középkorban már városfal védte az idegenek támadásától. A történelmi városmagban áll Magyarország egyetlen köztéren megmaradt pellengére, amely a 16. század óta az eredeti helyén látható. Fertőrákosról közelíthető meg a Fertő-tó, Európa legnagyobb szikes tava. A síkvidéki sóstó vize erősen lúgos kémhatású. Nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény-és állatvilága miatt is egyedülálló.

Géderlak

fotó: Géderlak

Géderlak Bács-Kiskun megye Kalocsai járásban fekszik, s 1775. körül két település, Gedír és Lak községből jött létre. Géderlak minden utcája tavasztól őszig virágpompába borul, a látvány megdöbbentő, mindezt 2002-ben aranyéremmel díjazták az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén. Az 1808-ban épült műemlék temploma Szent László ereklyét őriz. Tájháza bőven ad látnivalót a régmúlt emlékeiből, népviseletéből. Ha már a településen vagyunk, ne hagyjuk ki a Milleniumi Emlékparkot és a Kobolya horgásztavat sem.

Szentpéterszeg

fotó: Kiss József | Csodálatos Magyarország

Berettyóújfalutól nem messze, a Berettyó folyó partján, két kis táj, a Berettyó-Kálló köze és a Berettyó-Sebes-Körös köze találkozásánál fekszik Szentpéterszeg. Az idelátogatónak érdemes megnézni a műemlék jellegű a 18. században késő-barokk stílusban épült református templomot, a Kossuth u. keleti oldalán található a 20. század elejére felépült paraszt-barokk házak téglakerítéseit, a Dózsa u. 1. sz. alatti agyagföldből készült műemlék vertfalú zsellérházat, mely tájházként működik, a helybéli lakásberendezések, használati eszközök tárháza.

Vágáshuta

fotó: Tarhos Ferenc | Csodálatos Magyarország

A Zempléni-hegységben megbújva fekszik a kevesebb mint száz lakost számláló, festői szépségű Vágáshuta. Már település-szerkezete is igen egyedi, a domborzat tagolja három részre: a völgyben található a Dolina nevű településrész a középületekkel és a Fő utcával, a Kispart és a Nagypart pedig dimbes-dombos területre épült. A falu a nevében is őrzi a 18. században telepített üveghuta emlékét, első lakói a huta munkásai voltak. Az itt élő szlovák nemzetiségiek ma is ápolják a hagyományaikat, szlovák tájház is működik a faluban. Vágáshuta és környéke kiváló séta és túraterep is.

Velem

fotó: Velem

A Kőszegi-hegység lábánál fekszik Velem, az Alpokalja egyik legszebb faluja. Az alig több mint háromszáz lelket számláló települést azonban nemcsak a környék szépsége miatt érdemes meglátogatni, de a helyiek gazdag hagyományaival is hatalmas élmény megismerkedni. A falu egyik nevezetessége a műemlék malomépület. A kétkerekes malmot először 1568-ban említik, bár egykor még négy malom működött, ám ez az egyetlen, ami fennmaradt. Kihagyhatatlan a település központjában álló harangláb és a kapu, amely a falut keresztül szelő Szerdahelyi-patak partján épült, a világháborúban elesettek emlékhelye.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!