Idén is december 14-e környékén éri el csúcsát az egyik legaktívabb meteorraj, a Geminidák.

A majdnem telihold ellenére is látványos meteorhullásra számíthat, aki a városi fényektől távol a Gemini (Ikrek) csillagkép irányába néz.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint évente több meteorrajt is megfigyelhetünk a Földről, közülük három kiemelkedik: a Perseidák augusztusban, a Kvadrantidák januárban, valamint a decemberi Geminidák, amelyek mindig lenyűgöző látványt nyújtanak.

A Geminidák nevüket arról kapták, hogy a hullócsillagok az Ikrek (Gemini) csillagkép irányából tűnnek fel az égen. A jelenség egész éjszaka megfigyelhető, a meteorszám a késő esti óráktól kezdve emelkedik, éjféltől hajnalig éri el csúcspontját. Kedvező időjárási körülmények között óránként akár 150 hullócsillag is látható, azonban a telihold fénye miatt idén valamivel kevesebb lehet észlelhető.

A meteorraj megfigyeléséhez ajánlott olyan helyet választani, amely távol esik a városi fényektől. Budapesten például ideális helyszín lehet a Hármashatár-hegy vagy a Normafa.

A hullócsillagok, más néven meteorok apró porszemcsékből és kődarabokból állnak, amelyek az űrben hihetetlen sebességgel száguldanak. Amikor a Föld légkörébe lépnek, ionizálják a részecskéket, és hosszú, fényesen világító csóvát hagynak maguk után – ezt látjuk hullócsillagként.

Bár szórványos meteorok mindig láthatók, az év egyes napjain azonban a Föld üstökösök pályáján kipöfékelt porfelhőkkel találkozik, amelyek látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük augusztusban a Perseidák.

A csillagászok közleménye szerint a Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak.

A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, amely egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve erősen felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy „kipöfögi” magából a Geminidák-meteorrajt.

A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, annak hője szélsőségesen felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok és por elhagyhatják a felszínt, porcsóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Geminidák érkezésére külön eseménnyel készül, amelyre jegyek a JEGYVASARLAS.HU oldalon vásárolhatók.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.