260 ezer négyzetméternyi felüdülés: a budapesti Orczy-kert
A kezdetben 23 hektáros birtokot Orczy Lőrinc báró 1783-ban vásárolta meg.
A parkosítás Lőrinc fiához, Lászlóhoz köthető: az ő szándéka alapján alakítottak ki – felhasználva a birtok természetes adottságait – a nagyszerű angolkertet tóval, mesterséges dombbal, grottával, kápolnával.
A báró megnyitotta a parkot a nagyközönség előtt is, és igen kedvel kirándulóhelye volt a korabeli Pestnek. 1820-ra felépült a kor hazai legnagyobb üvegháza, amely évek múlva sajnos egy tűzvészben megsemmisült.
1829-ben Orczy család megvált az immáron országosan ismert parktól, helyüket pedig a magyar tisztképzés foglalta el, és megkezdték a Ludoviceum építését. Az első épület, melyet Pollack Mihály tervezett, 1849-ben nyílt meg.
2012-ben az Orczy-kertet jelölte meg a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem székhelyeként.
A város közönsége 1872-ig látogathatta a parkot, mely ezután a katonai akadémia magén-kertjeként működött. A katonai használat inkább mérési és gyakorló teleppé változtatta a parkot, mely bár a Tanácsköztársaság idején rövid ideig újra látogatható volt, később is zárva volt a közönség előtt. 1945 után is katonai célokat szolgált.
A ma is meglévő tó vízszintje magasabb volt, így nagysága is meghaladta a mait.
Hatalmas zöld terület, sétányok, futópályák, edzőpark, csónakázó tó várja a sportolni és pihenni vágyókat.
Vass Viktor alkotása az első világháborúban elesett tisztek emlékére.
A kertben állították fel a Kossuth térről lebontott Kossuth szobrot.
A Ludovikás szoborcsoport, amely Mária Ludovika királynét, József nádort és Buttler János grófot örökíti meg.
Ivókút a sétány mentén.
A Magyar Természettudományi Múzeum kiállítási épülete a Ludovika Katonai Akadémia épületegyüttesében található. Állandó és időszaki kiállításaink több szinten, mintegy 5000 négyzetméteren tekinthetők meg.