Fehérkő vára Kereki – fapallón sétálhatjuk körbe Somogyország 700 éves csodáját

A Somogy megyében fekvő Kereki település délnyugati végén, a Levelesi erdőben lelünk rá a mintegy 700 év történelméről suttogó Fehérkő várának romjaira.

1193-ban említi írásos forrás Kerekit, ekkor erősítette meg III. Béla király a János lovagokat korábban nyert adományaikban. Birtokaik közt szerepel Querequi is. Kereki a székesfehérvári rendház tartozéka volt, 1229-ben már a székesfehérvári káptalan birtoka.

A középkorban Kerekin keresztül vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia felé. Ennek védelmére épült a Leveles erdő északi oldalából kiugró 283 méter magas, löszös, agyagos dombon Fehérkő vára, amit Kupavár vagy Katonavár néven is emlegettek – olvasható a Csodálatos Balaton portálon.

A vár első írásos említése 1336-ból ismert, 1396-ig királyi vár volt. Az évszázadok során többen birtokolták, és számos csatát, ostromot megélt. Mátyás halála után Habsburg Miksa csapatai törtek be a Dunántúlra, s Kereki várát is elfoglalták. 1494-ben elhagyott romként említik. 1495-ben II. Ulászló új adomány címén adta a Báthoryaknak régi birtokaikat, köztük a várat is. 1530-ban Perneszi Ferenc vásárolta meg.

1544-ben az akkor már korszerűtlen várat a magyar katonaság robbantotta fel, nehogy török kézre kerüljön. A vár maradványait a környéken ház és templomépítéshez hordták szét.

A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és a kaputorony alapjainál használtak. A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához.

A déli kapu felett emelkedő kaputoronyhoz csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külső falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretű várudvart fogták közre.

A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerősebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszerű része, melynek hatalmas külső falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kőmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övező fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak.

A vár 2018-ban bekerült a Somogy Megyei Értéktár értékei közé.

Ahogy arról a CsodalatosBalaton.hu is beszámolt 2021-ben a Somogy bejárható varázsa projekt keretében felújítási munkálatok kezdődtek az erődítménynél, melyek hamarosan befejeződnek.

A várat, újonnan épített faszerkezetű gyalogosjárda öleli körbe.

Északi oldalán panoráma és pihenő teraszt alakítottak ki, melyről lenyűgöző panoráma nyílik a Balatonra és a Kőröshegyi völgyhídra. A cikkben szereplő fotókat, 2022. április 20-án készítettük.

Megközelítés

  • A kereki buszmegállóból 50 méternyit sétáljunk északi irányba, majd térjünk balra a Dózsa György utcára, ahonnan a várig a zöld romjelzések segítenek a tájékozódásban (1,8 km).
  • A Dózsa György utca végén található parkolóból déli irányban kövessük a PL jelzéseket a várig (800 m).
  • A balatonföldvári vasútállomásról a piros jelzés vezet, majd zöld sáv és zöld rom jelzéseket kell követnünk, ami számos panorámapontot érintve kacskaringózik a várromig (17,7 km).

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!