A természet formálta, lélegzetelállító Szent György-hegyi bazaltoszlopok
A balatoni tanúhegyek egyike a Szent György-hegy, mely nevét az egykoron a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta.
A 414 méter magas, a Tapolcai-medence lápvidékéből kecsesen kiemelkedő Szent György-hegy már önmagában is felhívja magára a vándor figyelmét, de bazaltorgonáinak lenyűgöző látványa miatt vált igazán ismertté a természetkedvelők körében.
A tanúhegyet a Pannon-tenger üledéke alkotja, amelyre az évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések bazaltja lerakódott.
A lávát a kihűlés során repedések járták át, amiket a fagy, a szél egyre tágított, formált, és még ma is formál.
Az uralkodó szélirány miatt a hegyre ható eróziós folyamat az északi oldalon erőteljesebb.
A néhol 30 méterre az ég felé nyúló, 1-2 méter vastag bazaltoszlopok szobrásza az évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenység volt, melyeket az erózió alakít tovább.
A látványos bazaltoszlopok mögött a tanúhegyek lánca, és a Balaton csillogó víztükre.
Az orgonák tetejére kisebb ösvények vezetnek, ki lehet menni a peremükre, de nagyon-nagyon óvatosan, mert nem veszélytelen.
De a róluk nyíló kilátásért érdemes kockáztatni, persze csak addig, amíg biztonságosnak érezzük.