A balatoni tanúhegyek egyike a Szent György-hegy, mely nevét az egykoron a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta.

A 414 méter magas, a Tapolcai-medence lápvidékéből kecsesen kiemelkedő Szent György-hegy már önmagában is felhívja magára a vándor figyelmét, de bazaltorgonáinak lenyűgöző látványa miatt vált igazán ismertté a természetkedvelők körében.

HIRDETÉS

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A tanúhegyet a Pannon-tenger üledéke alkotja, amelyre az évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések bazaltja lerakódott.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A lávát a kihűlés során repedések járták át, amiket a fagy, a szél egyre tágított, formált, és még ma is formál.

Az uralkodó szélirány miatt a hegyre ható eróziós folyamat az északi oldalon erőteljesebb.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A néhol 30 méterre az ég felé nyúló, 1-2 méter vastag bazaltoszlopok szobrásza az évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenység volt, melyeket az erózió alakít tovább.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A látványos bazaltoszlopok mögött a tanúhegyek lánca, és a Balaton csillogó víztükre.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Az orgonák tetejére kisebb ösvények vezetnek, ki lehet menni a peremükre, de nagyon-nagyon óvatosan, mert nem veszélytelen.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

De a róluk nyíló kilátásért érdemes kockáztatni, persze csak addig, amíg biztonságosnak érezzük.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

700 éves erősség a tanúhegy oldalában: a Somlói vár

Mintegy 4 millió év történelméről mesél a Somló-hegy, melynek különálló bazaltkúpjára a 14. század első felében emelhették Somló várát.

Kapcsolódó

Kő Orra – ahol a tanúhegyek a lábaid előtt hevernek

Foglalj helyet a Tapolcai-medencét övező tanúhegyek vibráló, bámulatos festővásznán.