Történelmi emlékhellyé nyilvánították a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékházat

Itthon

2023. június 28. Halász Gabi Vörösmarty Emlékház

Megosztás:

A műemléki épület jelentős kulturális helyszín, az ország legnagyobb Vörösmarty-emlékhelye, kiemelkedő fontosságú a nemzeti identitás kialakításában, a magyarságtudat megerősítésében.

A történelmi emlékhelyek, bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, Magyarország kormányának döntése alapján történelmi emlékhely lett a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közleményében.

A mostani döntés értelmében 62 történelmi emlékhely van Magyarországon, köztük Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szülőháza.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a döntésről azt mondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.

2 / 2

Történelmi emlékhellyé nyilvánították a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékházat

FOTÓ: Vörösmarty Emlékház

A Vörösmarty Emlékházba látogatók családos és csoportos programokon, tárlatvezetések vagy múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével ismerkedhetnek meg a reformkor meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály életével és munkásságával.

A Fejér vármegyei Kápolnásnyéken, a Vörösmarty utca 31. szám alatt lévő kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház egykor a Nádasdy család grófi ágának gazdatiszti háza volt.

Ebben a házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alakja, ám a kis Vörösmarty nem e falak között látta meg a napvilágot, de gyermekkorának emlékei már ide kötődnek.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, író, műfordító, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia korai elnevezése) rendes tagja, valamint az irodalmi élet felemelésével foglalkozó, több mint egy évszázadon át működő Kisfaludy Társaság alapító tagja volt.

A filozófiai tanfolyamot és jogot végzett, mindeközben a Perczel-család nevelőjeként dolgozó Vörösmarty 1825-ben tett szert országos hírnévre a Zalán futása című eposzával. Ezt követően költőként, íróként, szerkesztőként tevékenykedett, ekkortájt – 1836-ban – született meg tollából a Szózat is. Nem maradt ki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból sem, Kossuth támogatója volt, még képviselői tisztséget is vállalt.

Vörösmarty Mihály a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, 1850 során kegyelmet kapott. A hányattatások következtében egészsége megromlott, 55 éves korában halt meg, sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Kapcsolódó