Színesre festette az ősz ecsetje hazánk kastélyainak kertjeit, melyek történetük mellett akár igazi botanikai csodákat is rejtenek.

A történelem viharai az úrilakokon kívül az azokat ölelő parkokat is megtépáztak, ám szerencsére az elmúlt időszakban többük ráncfelvarráson esett át és igazi szépségükben várják a látogatókat.

Érdemes hát útra kelni és bejárni ezeket a pompás helyeket, ahol egykoron grófok, hercegek, sőt, akár királyok sétáltak.

Listánk nem fontossági, hanem betűrend szerint sorolja a mesés parkokat.

Bajna, Sándor-Metternich-kastély

fotó: NÖF

Az Ördöglovas, Sándor Móric 1834-ben kérte fel Hild József építészt, hogy a Sándorok ősi családi fészkét alakítsa át a modern idők követelményeinek megfelelően. Az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélyává vált tíz hektáros parkjával együtt. E kastély sem menekült a történelem viharaitól, ám felújítása révén újra teljes pompájában várja a látogatókat, ahogy parkja is. A kastélypark rekonstrukciója a történeti elemek megőrzésének a céljával természetvédelmi szempontok alapján történt, így a park az egykori tájképi kert hangulatát idézi. A kastélyparkban a tematikához kapcsolódó játszótér, landart alkotások, fotópontok és pihenőhelyek kínálnak kikapcsolódást minden korosztálynak.

Edelényi kastélysziget

fotó: Tarhos Ferenc | Csodálatos Magyarország

Kelet-Magyarország Fertődjének is nevezik a 300 év óta a Bódva szigetén, egy védett park közepén álló L’Huillier–Coburg kastélyt, amely a barokk építészete remeke. A rezidencia építése 1716-ban kezdődött, építtetője a lotharingiai származású L’Huillier Ferenc, a Habsburg-hadsereg főtisztje volt, aki II. Rákóczi Ferenctől kapta az edelényi birtokot. A gróf sajnos nem élte meg a kastély elkészültét, halála okán a rezidenciát gróf Forgách Ferencné, született L’ Huillier Mária Terézia, majd lánya Forgách Ludmilla örökölte. Ebben az időszakban (1730–1820) élte a kastély fénykorát: Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében. Az úrilakot ölelő park a kastéllyal közösen rekonstrukción esett át, s napjainkban igazi barokk hangulatban sétálhatunk a több hektáros történeti kertben.

Füzérradvány, Károlyi-kastély

fotó: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb parkjaként tartják számon a Károlyi-kastély angolparkját, amely 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az egykor luxushotelként is működő úrilak helyén az 1500-as évek végén épült késő reneszánsz kastély épület állt, amelynek szinte valamennyi szerkezetét lebontották 1846-1877 között, amikor Károlyi Ede a saját, illetve Ybl Miklós tervei szerint kiépítette az új, reprezentatív, U-alaprajzú kastélyt az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal. Ezzel párhuzamosan a kertet tájképi stílusú parkká alakították. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól is híres, a legnépszerűbb az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett.

Gödöllő, Grassalkovich-kastély

fotó: Gödöllői Királyi Kastély

Grassalkovich Antal az 1740-es években építtette Mayerhoffer András tervei alapján kastélyát, melynek szállóvendége volt Mária Terézia, 1849-ben itt volt a főhadiszállása Windisch-Grätz hercegnek, 1849. április 6-i győztes isaszegi csata után pedig Kossuth Lajosék ünnepeltek a falak között. A kastélyt később I. Ferenc József és Erzsébet királyné kapta meg koronázási ajándékul. A kastély parkja 5,2 hektár alapterületű, nevezetessége a hatszögletű Királydombi pavilon, melyet Grassalkovich I. Antal emeltetett, belsejét faburkolatokba illesztett olajportrék díszítették a honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképeivel.

Kápolnásnyék, Halász-kastély

fotó: Halász-kastély

A Dabasi Halász család a 19. század első felében emeltette klasszicista kúriáját, melyet az 1900-as évek elején egy lenyűgöző neobarokk kastéllyá alakított és bővített Halász Gedeon. Az épületet 1945-ig a Halász-család lakta. Az úrilak 2011-ben műemléki státuszt kapott, majd 2016-ra teljesen felújították. De nem csak az épület, hanem 1,5 hektáros parkja is visszakapta a 20. század eleji állapotot: a történeti telepítésből származó növényzetet megőrizték, a kert útrendszerét az eredetihez hasonló módon visszaállították, a sétányt szobrok díszítik.

Keszthely, Festetics-kastély

fotó: Csodálatos Balaton

A ma múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi Festetics-kastély hazánk harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Építését Festetics Kristóf kezdte meg, mai formáját több átépítés, bővítés után nyerte el. Parkja számos módosítást élt meg az eltelt évszázadok során. Utolsó jelentős, alkotó szándékú átalakítása az angol Henry Ernest Milner nevéhez fűződik, aki Keszthelyen 1885-ben a viktoriánus angol kertművészet legkiemelkedőbb példáihoz méltó kertet alkotott. 2015-ban, a nagyarányú park rekonstrukció keretében a kastélyparkot az eredeti, Milneri tervek felhasználásával alakították újjá. A kertben lombhullató és örökzöld fajok közül számtalan őshonos növényfaj található, ezek közül is korával kiemelkedik a közel 500 éves kocsányos tölgy, mely monumentális méretével meghatározó egyede a parknak, de szép számmal találhatók itt kőrisek, juharok, a pannon cserszömörcés tölgyesekre jellemző növénytársulások. A könyvtár déli sarkánál található páfrányfenyő (Ginkgo biloba L.) korával, habitusával és alakjával szintén meghatározó egyede a parknak.

Lengyel, Apponyi-kastély

fotó: Csodálatos Magyarország

1824-ben gróf Apponyi József kezdte építeni Lengyelben a család kastélyát, amely öt évvel később, 1829-ben készült el. 1905-ben, egy tűz pusztítása következtében az épület tetőszerkezete teljesen leégett, így 1906-ban újabb átalakítás következett. A kastély ekkor nyerte el mai formáját. Időközben a park is sok változáson ment át, többféle új és ritka növényt hoztak ide, melyekből néhány a mai napig is látható. A park 1975 óta természetvédelmi terület, növénygyűjteményében lenyűgözőek a 30-35 méter magas mamutfenyők, és nagyon szépek az idős duglász- és jegenyefenyők, a simafenyők, a tuják és a tiszafák. Az idős szoliter fák közül a tölgyek, a hársak, a juharok és a platánok érdemelnek említést, de talán valamennyi közül a leglátványosabb a kastély mögött álló hatalmas vérbükk.

Sellye, Draskovich-kastély

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Gróf Batthyány Lajos kastélya nászajándékként került Draskovich tulajdonba, s Draskovich Iván volt az, aki a rezidencia köré létrehozta az azt övező parkot az 1760-as években. A  7,65 hektáros terület botanikai értékei miatt 1965-ben védelem alá került, és lett arborétum. A Sellyi Arborétum számtalan ritkaságot őriz, például az aranytuja, az ezüst-fenyő, a páfrányfenyő. Szép és ritka a tarka levelű japánakác, a rózsás-szegélyű vérbükk, a vér-tölgy, az andalúziai jegenyefenyő és a tiszafaváltozatok. Származásukat tekintve a világ minden tájáról érkeztek ide növényfajok, például Kaukázusból, Kínából, Japánból, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból. A parkban ma lombhullatókból 240, örökzöldekből 115 faj és fajta van jelen.

Soponya, Zichy-kastély

fotó: Békési József | Csodálatos Magyarország

Zichy István az 1700-as évek közepén építtetett kastélyt Soponyán, melyet a 19. század első éveiben Pollack Mihály tervei alapján átépítettek. A kastély jelenleg nem látogatható, Nem úgy, mint mesés kertje. A soponyai kastély körüli kerttelepítést 1760-ban említik először. A Selyem-majori árok vize szelte át a kertet, melynek a közepén alakították ki a Hattyús-tavat, ahonnan a víz tovább haladt a sóstóba. 1799-ben újabb kertfejlesztések kezdődtek: elkészült a kőhíd, ahonnan út vezetett a kastélyhoz, a mesterséges dombokon tiszafa és virginiai borókaliget volt, a dombtetőn filagóriával. Egy 1836-os leírás arról számolt be, hogy a park már igazi látványosság, szomorúfűz, jegenyenyár, japán akácok, vadgesztenyék, fekete- és erdei fenyők díszítették, melyek nagy része ma is megvan. Különös érdekessége és értéke a kertnek a védett értékként számon tartott téltemető tavaszi virágzása.

Szécsény, Forgách-kastély

fotó: Zoltán Kovács | Csodálatos Magyarország

Egy középkori vár helyén áll a barokk kastély, melyet a Forgách-család 1753-1763 táján építtetett.  A kastély épülete 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el, a neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viselő, a Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont. Az angol stílusban épült tájképi park igen előnyösen tudta kihasználni a táji adottságokat. A kastélyépület alatt tavakat létesítettek, ezekbe halakat telepítettek, hattyúk és vadkacsák látogatták a vizet. A parkot sétautak hálózták be. Az egykori várbástya mint kerti pihenőház volt használatos, közelében műbarlang épült. A II. világháború alatt sok fa elpusztult, a terület elgazosodott. Mára már csak néhány idős fa, vadgesztenye, magas kőris, fehér fűz, mezei juhar, rezgő nyár emlékeztet a korábbi angolpark szépségére.

Kapcsolódó

10 magyarországi kastélypark, ahova mindenképp látogass el ősszel

Varázslatos kertek, ahol egykoron grófok, bárok sétáltak.