Esterházy (Fényes) Miklós nemcsak az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciát alakított ki, hanem európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális központot hozott létre a 18. században.

A mai Fertőd elődje Süttör falu volt, amely először a nagy hatalmú Kanizsayak urasága alatt állt, majd Nádasdy-birtok lett, később kamarai kezelésbe került, majd 1681-ben Esterházy Pál vette meg. A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U alakú  vadászkastély állt Süttör határában, amely területileg Sarród faluhoz tartozott.

1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy családról kapta a nevét.

Eszterházára nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is.

1 / 3

Fertődi Esterházy-kastély, hazánk egyik legjelentősebb épületegyüttese

FOTÓ: Gergely Darago

FOTÓ: Gergely Darago FOTÓ: Gergely Darago FOTÓ: Gergely Darago

A kastély méretei lenyűgözőek: fő homlokzata 100 méter hosszú, szárnyai 48 méteresek. A hatalmas épületben 126 szoba sorakozik. Az épület középpontjának az emeleti díszterem és az ahhoz kapcsolódó zeneterem számít. A zeneterem a díszterem előteréül szolgált. A 9 méter magas 10 méter széles és 13 méter hosszú terem falait jón fél pillérek tagolják. A kastély belsejéből is és az udvarról is egy-egy díszes kőlépcső vezet az emeleti zeneterembe.

A kastély fénykora Esterházy (Fényes) Miklós haláláig, 1790-ig tartott. Ezt követően a család Kismartonba helyezte át székhelyét, s az elkövetkező évtizedekben a kastélyt csak ritkán használták. 1902-ben Esterházy IV. Miklós herceg feleségével, gróf Cziráky Margittal visszaköltözött a helyreállított kastélyba. Ezekben az években ismét Eszterháza lett a család első számú rezidenciája, s bár a hercegné halála (1910) lezárta ezt a rövid fénykort, a család 1945-ig a kastélyban lakott.

2 / 3

Fertődi Esterházy-kastély, hazánk egyik legjelentősebb épületegyüttese

FOTÓ: Gergely Darago

A II. világháború után a kastély berendezését széthordták, falai között mezőgazdasági kutatóintézet működött, helyiségeit irodáknak, raktárnak, géptároló-színnek használták. Az 1950-es évek második felére kikerültek a traktorok és a gabonás zsákok a kastély termeiből, és elkezdődött az a munka, amelynek eredményeként – Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára – 1959-ben múzeum nyílt az épületben.

3 / 3

Fertődi Esterházy-kastély, hazánk egyik legjelentősebb épületegyüttese

FOTÓ: Gergely Darago

A kastély és parkja az elmúlt években kezdődött fejlesztések révén folyamatosan szépül.

Kapcsolódó

Fertődi Esterházy-kastély: újabb fejlesztés előtt hazánk meseszép rezidenciája

A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának felújítása meghatározó eleme lesz az Esterházy-örökségnek.