Mártély, a Hódmezővásárhelytől 10, Szegedtől 30 kilométerre fekvő település a Holt-Tisza egyik legidősebb halászfalva.

Területe már az Árpád-korban lakott volt, első írásos forrása a 11. századra datálódik: 1019-ben Adriani néven említette oklevél. A települést I. István király adományozta a zalavári apátságnak halászatával együtt. A török hódoltságot a falu viszontagságokkal bár, de átvészelte. A 18. században – Vásárhely részeként – a Károlyiak birtoka lett, akik csanyteleki dohánykertészeket telepítettek ide. A kertészkedés megszűnése után 1860-tól halászként, béresként élt a falu lakossága.

A Tisza szabályozásával, 1887-1892 között a falu mellett, illetve határában két levágott holtág keletkezett.

1 / 4

Mártély, ahol több kilométernyi tanösvényt rejt az ártéri erdő

FOTÓ: Pleszinger László

FOTÓ: Pleszinger László FOTÓ: Pleszinger László FOTÓ: Pleszinger László FOTÓ: Pleszinger László

A magyar nyelv holtágnak hívja azokat a folyószakaszokat, melyek egyik vagy mindkét vége beiszapolódik, míg az élő folyó irányt változtat. Azokat a holtágakat, melyek nyílt vízfelülettel rendelkeznek, morotváknak nevezzük. A Tisza vidéke a folyó szabályozásainak köszönhetően bővelkedik mindkét típusban. Ezek hozzák együttesen létre a Holt-Tiszát, mely egy terebélyes holtágrendszer, időnként hatalmas morotvákkal tarkítva.

A vidék varázslatos élővilágát Mártély körül a 2,6 kilométer hosszú Ártéri tanösvény mutatja be.

2 / 4

Mártély, ahol több kilométernyi tanösvényt rejt az ártéri erdő

FOTÓ: Pleszinger László

A mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán létesült, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként. Védetté 1971-ben nyilvánították.

Mint tájemlék sajátosan magyar adottság, mert az alföldi parasztság régmúlt idők mostoha szociális körülményei között létrehozott egyik legjelentősebb eredményét, a kézi erővel megépített 3500 kilométer hosszú gátrendszert és a 170 kilométer hosszú folyómeder kialakítását mutatja be.

3 / 4

Mártély, ahol több kilométernyi tanösvényt rejt az ártéri erdő

FOTÓ: Pleszinger László

A tanösvény különlegessége még a holtág elmocsarasodott déli végén egy 300 méter hosszú pallóút, amely egy hihetetlen és titokzatos mocsárvilágba kalauzol el bennünket.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.