FOTÓ: Szilvia Szamosfalvi
FOTÓ: Szilvia Szamosfalvi
Itthon
A péceli Ráday-kastély, a kulturális központtá lett családi rezidencia
A péceli úrilak nemcsak a 18. századi nemesi rezidenciák egyedi gyöngyszeme, hanem kulturális örökségünk különleges emlékhelye is.
Pécel Budapest határában, a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén fekszik, s már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el.
Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem kancellárja a szatmári békekötés után költözött Pécelre, s miután felesége Kajali Klára hozományaként a péceli uradalom birtokosa lett, 1722-1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát, amelyet fia, Ráday Gedeon 1755-1766 között barokk stílusú kastéllyá bővített.
A teljes kastély a melléképületekkel 1770-re készült el. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték, így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek. A homlokzaton és az oszlopokon található finom kőfaragásokat Antonio Conti készítette 1764-1765 között. Az asztalosmunkák és a finom kivitelű berakott padlók Cancini András besztercebányai asztalos keze nyomát viselik.
A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart (párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló), valamint Philipp Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik. A falfestmények 1766-ban készültek, rézmetszetű előképek után, Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják, amelyek alá Ráday Gedeon írt verssorokat és feliratokat a kor helyesírási szabályi szerint. A mennyezetet díszítő Phaeton kép díszítette, sajnos az 1825-ös tűzvészkor leszakadt a díszterem mennyezete, az újjáépítéskor már nem állították helyre.
A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a Habsburg-uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött. (II. József király meg is látogatta Rádayt a kastélyban.) A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules tizenkét munkájának történetét ábrázolják. A sarokszobában – melyet királyi szalonnak is neveznek – az építészet, a festészet és szobrászat valamint az orvostudomány allegóriája látható.
A kastély 1825. március 30-án leégett, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement és elpusztult a képgyűjtemény is. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család pontosabban kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael birtokába. Az új tulajdonos nem sokat törődött a kastéllyal, ezért állapota folyamatosan romlott, eredeti bútorai, kép- és éremgyűjteménye szétszóródott. A második világháború után Farkas László főorvos javaslatára, Thomas Antal tervei szerint 1953-1956 között felújították, majd 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne.
A kastély téli nyitva tartása (november 1. – március 31.)
Csütörtöktől-vasárnapig 08:00-16:00
Tárlatvezetés indul: 8:15, 9:15, 10:15; 11:15; 12:15; 13;15; 14:15, 15:15 órakor
Nyári nyitva tartás (április 1. – október 31.)
Keddtől vasárnapig 10:00 – 18:00
Tárlatvezetés indul: 10:15; 11.15; 12:15; 13;15; 14:15, 15:15, 16:15, 17:15 órakor
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Nem látogathatók a várak és a kastélyok, valamint azok kertjei és parkjai
2020. november 11-től bezárják kapuikat a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. műemlékei és parkjai.
Itthon
