Itthon
Alcsútdoboz, a középkori múlttal rendelkező település a Vértes előterében, a Csaplári erdőben fekszik. Első írásos említése 1339-ben történt még Chuth (Csút) néven.
1819-től József nádor birtokába került, akit a legmagyarabb Habsburgnak is neveznek. Az 1820-as években egy kastély és angolkert építésébe fogott bele, amelyet ma Alcsúti Arborétumként ismerünk.

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország
A kertet egy Schönbrunból hazatérő kertész, Jámbor Vilmos tervezte meg angolkert rendszerben, az arborétum növényzete, és fái mind-mind mesterséges telepítésűek. Egy olyan növényhonosítás zajlott itt, amely az országban egyedülálló.

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország
A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is.

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország
A kastélyt József nádor az egykor ott álló prépostság romjaira emelte Pollack Mihály tervei alapján. A szép vonalú, hatalmas méretei ellenére is harmonikus klasszicista kastély 1827-re lett készen.

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország
Az évek során a kastély sok épülettel egészült ki, többek közt egy hatalmas istállóval, amely olyan szépre sikerült, hogy József nádor egyik fia, József-Károly főherceg, aki apja halála után vette át a birtok irányítását,

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország
Az arborétum szívében fekvő tó szigeteivel és hídjaival még varázslatosabbá teszi a parkot, amely természetvédelmi terület.

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország

fotó: Ackerl Ilona | Csodálatos Magyarország
Az arborétum minden évszakban csodás, de van két fő esemény amikor érdemes ellátogatni. Az egyik a Hóvirágünnep márciusban a másik a Szentjánosbogár rajzás júliusban.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!