Álomszép fotók a Várhegyet koronázó, hóval borított Sümegi várról

A minden oldalról jól védhető, meredek oldalú csúcsra a  13. század második felében építették az erődítményt.

A veszprémi püspök tulajdonát képző sümegi vár első említése 1318-ból maradt fenn, azonban a vár magja, egy lakótorony már 1290 után felépülhetett. Vetési Albert püspök idejében emelték a belsővár északi szárnyát, amelyhez egy kápolna is csatlakozott.

Ifjabb Vitéz János korában épülhetett ki a nagy kiterjedésű külsővár. A török időkben, Veszprém 1552. évi eleste után Sümeg püspöki székhely lett, ezért szükség volt a püspök és udvara állandó tartózkodását lehetővé tévő épületek felhúzására, illetve a vár védelmének korszerűsítésére.

Jelentősebb építkezések folytak Kövessy András, Liszthy János, Széchényi György, Sennyey István, valamint Széchényi Pál püspök idejében.

A sümegi várat soha nem foglalták el az oszmán csapatok.

A Rákóczi-szabadságharcban még szerepet játszott az erősség, a császári csapatok 1720 táján hagyták el a használhatatlanná tett várat, felszerelését elvitték. A 18. század második felében a romok egy részét elhordták építkezésekhez.

Helyreállítására csak 1957-től kezdve került sor.

2020. június 12-én helyezték el a legújabb turisztikai célú fejlesztés alapkövét, s ezzel megkezdődött az a mintegy egymilliárdos felújítás, amelyet a NÖF, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. bonyolít a Nemzeti Várprogramnak köszönhetőn.

A 20. század vége óta ez lesz az eddigi legjelentősebb, központi támogatással megvalósuló beruházás.

Újjáépül a várban az egész keleti szárny, a kápolnától egészen a Köves-bástyáig. Érinti a rekonstrukció az első szinten lévő várnagyi házat, a kaszárnyát, a középkori konyhát, a sütőházat és a bognár- és kovácsműhelyt, valamint a Csabi-tornyot, külső várfalhoz pedig tölgyfából, fazsindelyből fedett gyilokjárók készülnek.

A második szinten a vár történetét bemutató kiállítások, előadások, vetítések lesznek majd az építkezés befejeztével, de az új termek kitűnő helyszínként szolgálnak az élő történelemóráknak is. A gyerekek kipróbálhatják majd a régi mesterségeket is, a kő- és fafaragást. Az építkezés – a tervek szerint – két éven belül fejeződik be.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!