A Magyar Természet Napját, amely globálisan a Biodiverzitás Világnapja is, május 22-én rendezik meg 2015 óta.

2014-ben három hazai szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy megerősítsék a hazai természetvédelem helyzetét. Célul azt tűzték, hogy megalapítsák a Magyar Természet Napját és ezzel ráirányítsák a figyelmet a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink fontosságára.

Magyarország lenyűgöző természeti értékekkel rendelkezik, melyet az is bizonyít, hogy három magyarországi terület is rendelkezik a védett területek számára adható legmagasabb európai elismeréssel, az Európa Diplomával.

Mit is jelent az Európa Diploma?

Európa természeti örökségének kiemelkedő példái 1965 óta lehetnek Európa Diplomások. Ezt a kitüntető címet olyan különleges jelentőséggel bíró, védett státuszú európai területeknek ítéli oda az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, melyek kiemelkedőn gazdag tudományos, természeti és/vagy tájképi értékekkel bírnak és egyben megfelelő oltalom alatt állva kezelésük példaértékű.

A Diploma rangját megőrizni hivatott, hogy szigorú felülvizsgálati követelményei vannak, hiszen csak 5 éves időtartamra szól és megítélésekor ajánlásokat is megfogalmaznak. Éves jelentések, helyszíni vizsgálatok, terepszemlék és széleskörű szakértői vélemények alapján a címet további 5 éves periódusokra meghosszabbíthatják, de a kezelésben fellépő kedvezőtlen folyamatokra, ajánlások be nem tartására válaszul a diploma vissza is vonható, sajnos erre már több esetben került sor.

A jelenleg 29 országra kiterjedő, 73 diplomás területet felsorakoztató összeurópai természeti értéklistán 3 magyarországi terület található:

• a Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei
• az Ipolytarnóci Ősmaradványok
• a Szénás-hegycsoport

Az Európa Diplomát Tihany a kontinensen hatvanharmadikként nyerte el 2003-ban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Tihanyi-félsziget az egykori tűzhányóműködésre utaló, szárazföldünkön ritka forráskúpjaival és gejzírmezőjével 1952-ben lett az ország első tájvédelmi körzete, 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

8 millió éves mocsári ciprus megkövesedett maradványa Ipolytarnócon.

A régió egyetlen Európa Diplomás fosszília előfordulása az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, amely 1995-ban kapta meg az elismerő címet.

Több mint 150 éve vizsgálják a kutatók a Nógrád megyei Ipolytarnóc község határában lévő Borókás árkot, ahol a miocén földtörténeti korból származó, mintegy 20-23 millió évvel ezelőtti élettereket láthatunk az ősélet számos emlékével. 20 millió éve az egykori felszínt vulkánkitörésből származó riolittufa fedte be, elpusztítva az itt élő szubtrópusi növény és állatvilágot, de egyben konzerválva is a régmúlt idők beszédes emlékeit. Európában egyedülálló módon, pillanatfelvételként megőrződtek az akkori fövenyes, iszapos folyóparton sétáló, csúszkáló állatok (ragadozók, madarak, orrszarvúak, kis patások) lábnyomai, dagonyáik mélyedései, sőt még az akkor hullott esőcseppek nyomai is. A kőzetekbe zárt levéllenyomatok, kövült fatörzsek segítségével lehet visszaidézni a régmúlt dús vegetációját.

A Szénások a Budai-hegységben tett túrák kedvelt célpontjai, melyek egy részén az Országos Kéktúra is áthalad. Az alapkőzete dolomit, de nemcsak geológiája és felszínformái miatt fontos a terület: sziklagyepein, különösen a Kis- és a Nagy-Szénás lankáin fordul elő a világon egyedülálló pilisi len. A Nagykovácsi szomszédságában található Szénás-hegycsoport ugyancsak 1995-ben kapta meg az Európa Diplomát és a vele együtt járó védettséget.

Kapcsolódó

Megyer-hegyi Tengerszem, a zempléni csoda

A sziklák között megbúvó Megyer-hegyi tengerszem látványában egy igazi tengerszemre hasonlít, azonban valójában egy bányató.