Fennmaradt középkori városfalak és városkapuk Magyarországon

Magyarország több történelmi városában ma is láthatók a középkori erődítések emlékei: városfalak, kaputornyok és bástyák, amelyek egykor a települések védelmét szolgálták.

Sopron Tűztornya, a pécsi Barbakán, a kőszegi falak és bástyák, a pesti városfal maradványai és a váci Hegyes-torony nyomában középkori városokon sétálhatsz végig.

Ahol a török veszély elmúltával a falak elvesztették katonai szerepüket, ott gyakran házakkal építették be őket, a kapukat pedig több helyen lebontották. A megmaradt emlékeket ezért különösen érdemes megnézni.

Összegyűjtöttünk néhány olyan középkori városfalat, kaput és bástyát, amelyek ma is felfedezhetők Magyarország történelmi városaiban.

Sopron: a hármas városfal és a Tűztorony

Sopron városfala egyedülálló Magyarországon: a római kor óta, mintegy 1600 éve határozza meg a történelmi belváros képét. A római városfal romjaira épült az Árpád-kori várfal, a 13. század végén és a 14. század első felében pedig a hármas városfal és az északi kaputorony.

A fal ma teljesen beépült a városba, így a falszakaszok mentén a volt várárokban kialakított Várfal sétányon barangolhatunk, információs táblák segítségével. A 17. század első felében épült bástyák közül csak a Nagy- (Szent György-) bástya maradt meg.

A kaputorony ma is álló emléke a Tűztorony, Sopron jelképe. Alsó, szögletes része a 13. század végén, hengeres szakasza a 14. század elején épült, mai barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os tűz után kapta. A kapu keretét az 1921-es népszavazás emlékére Hikisch Rezső tervezte, fölötte Kisfaludi Strobl Zsigmond szoborcsoportja áll. A toronyban a Soproni Múzeum látogatóközpontja működik.

Részletesebben a Soproni várfalról, a soproni Tűztoronyról és a római emlékeket bemutató Scarbantia Régészeti Parkról is olvashatsz oldalunkon.

Pécs: az egyetlen hazai barbakán

A pécsi Barbakán a püspökvár falrendszerének gótikus kapuerődje volt, és a város hivatalos oldala szerint ez az egyetlen barbakán, amely ma Magyarországon fennmaradt. A körbástya mellett a várfal egy része és a várárok is látható. Építését a hagyomány a török veszélyre készülő Kinizsi Pál 1498-as pécsi látogatásához köti, pontos idejét a források eltérően adják meg, a 15. század végétől a 16. század elejéig.

A Barbakán a Székesegyháztól néhány percnyi sétára áll, így könnyen beilleszthető egy belvárosi kirándulásba, a tetejére felsétálva pedig a városra nyílik panoráma. További részletekért olvasd el a Barbakán Pécs és a Pécs vára és a város kapui oldalunkat.

Kőszeg: falak, bástyák és a lebontott déli kapu

Kőszeg középkori eredetű városfalainak és tornyainak jelentős része ma is áll. Ezek mögött védte meg a várost 1532-ben Jurisics Miklós kapitány kis csapatával a török sereg támadásától. A vár délnyugati sarkán áll a Forintos-bástya, amely a várárok fölött a nyugati falat védte az ostrom idején. A város tematikus sétája kilenc állomással, nagyjából egy óra alatt mutatja be a 16. századi erődítéseket.

A déli városkaput a 14. században építették, és 1880-ban lebontották. A helyén 1932-ben, az ostrom 400. évfordulójára emelték a ma látható Hősök tornyát, amelyben 1977 óta múzeum működik, tetején panorámafolyosóval. A Jurisics-várról és a városról a Kőszeg: egy kicsiny város nagy történettel című írásunkban is olvashatsz.

Pest: falmaradványok a Kiskörút udvaraiban

A pesti városfal a késő középkorban épült: a vele foglalkozó helytörténeti összefoglaló szerint 1443 és 1479 közé tehető az építése. Tizenkét rondellája és három kapuja volt, a Hatvani, a Váci (korábban Bécsi) és a Kecskeméti kapu. A fal a 18. század nyolcvanas éveiig szinte érintetlenül állt, a kapuk nem maradtak fenn, emléküket táblák őrzik.

A fal maradványai ma a Kiskörút házai és a szomszédos utcák épületei között rejtőznek. Jelentősebb szakaszok a Múzeum körút 21., 23-25., 27., 29., 33. és 41. szám alatti házak udvarán látszanak. A Királyi Pál utca és a Bástya utca környékén mintegy 30 méteres összefüggő, helyenként hét méternél is magasabb falszakasz maradt meg, a Királyi Pál utcában pedig bemutatóterület is nyílt a városfal megismertetésére. Az udvarok többnyire lakóházak magánterületei, ezért érdemes a lakók nyugalmára is tekintettel lenni.

Vác: a Hegyes-torony

A váci Hegyes-torony a Duna-parton álló, 15. században épített köralapú bástyatorony, amely egykor a városfal sarokbástyájaként szolgált. A középkori védőfal e torony és a település déli részét uraló vár között húzódva övezte a várost.

A mintegy tíz méter magas, kúpos fedelű torony külső átmérője hét és fél méter, falazata nyers terméskő. Felső része őrhely, boltozatos alsó szakasza börtön volt, később uradalmi, majd járási börtönként használták. A török hódoltság után Vác középkori emlékei közül ez az egyetlen, a föld felszínén álló, nem rekonstruált épület maradt fenn. Ma lakóház található benne.

A középkori városfalak és kapuk ma már nem a települések védelmét szolgálják, hanem történelmük egy-egy fontos korszakát idézik. Van, ahol tornyok és bástyák őrzik a múltat, máshol csak az épületek közé rejtett falszakaszok maradtak fenn, és egy városi séta során mindkettő felfedezhető.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként az újdonságokról, akciókról és inspiráló úti tippekről!