Itthon
A neoreneszánsz stílusú nyaralót a város egyik leggazdagabb kereskedője építtette, aki különös figyelmet fordított az épület művészi kialakítására. A színes majolikákkal díszített homlokzat, a kertben álló kerámiakút és a mitológiai alakokat ábrázoló szobrok a 19. század végi pécsi építészet és iparművészet értékes emlékei.
A Jurisics Miklós utcában található villa ma a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának székháza, története azonban szorosan kapcsolódik a város egykori polgárságának életéhez.
A villa építtetője Vasváry György, Pécs egyik leggazdagabb vaskereskedője volt, aki 1878-ban vásárolta meg a Kis-Szkókó területén fekvő, városra néző telket. Az épületet Szánthó Antal pécsi építőmester tervei alapján emelték.
A Mecsek oldalában akkoriban elsősorban alpesi jellegű nyaralók épültek, Vasváry azonban az itáliai reneszánsz formavilágát választotta. Ennek hatása a háromszintes villa arányaiban, homlokzati díszítéseiben és korlátainak kialakításában is felismerhető.
Az építkezésben több ismert pécsi mester is közreműködött. Az asztalosmunkákat Hoffmann Károly, a lakatosmunkákat Kindl Ferenc készítette, míg a kerámiadíszek a Zsolnay-gyár műhelyéből kerültek ki.
A nyaraló berendezéséhez értékes bútorok és műtárgyak tartoztak. Korszerű felszereltségét fürdőszoba és angol WC is jelezte, ami a 19. század végén még a tehetősebb polgári otthonokban sem volt általános.
A Vasváry-villa külső és belső tereit összesen több mint ezer kerámiaelem díszíti. A színes épületkerámiák között növényi minták és figurális ábrázolások egyaránt megtalálhatók.
Különösen látványos a déli homlokzat 1897-ből származó majolikadíszítése. Felső részén Vasváry György és felesége, Rüffl Mária egymás felé forduló portréja látható, mellettük pedig a négy évszak allegorikus alakjai jelennek meg. Utóbbiak a budapesti Műcsarnok homlokzatán található alkotások másodpéldányai.
A homlokzat középső részén a négy évszakot ábrázoló, eredetileg a bécsi Guderus áruház számára készített Zsolnay-domborművek másodpéldányai láthatók. A díszítések között a Vasváry család címere is helyet kapott.
A központi épületrész felső részén ma is olvasható az építés évét megörökítő, „ÉPÜLT 1884. ÉVBEN” felirat.
A belső helyiségekben szintén fennmaradtak Zsolnay-alkotások, amelyek az eredeti berendezés és díszítés értékes részletei.
A Vasváry-villát park veszi körül, amelynek egyik leglátványosabb dísze a főlépcső előtt álló szökőkút. A gazdagon kidolgozott alkotás az Alpár Ignác által tervezett herkulesfürdői mázas kerámiakút másodpéldánya.
A villa bejáratához széles, kétoldalt díszes korlátokkal szegélyezett lépcsősor vezet. A feljáró két oldalán női fejjel és oroszlántesttel ábrázolt szfinxszobrok állnak, a lépcső környezetében pedig egy griffmadár alakja is látható. A kert további érdekessége egy két ülő nőalakból és címerből álló szoborcsoport.
A szobrok, a kerámiadíszek és a gondosan kialakított park együtt idézik fel a 19. század végi polgári nyaraló reprezentatív megjelenését.
Vasváry György szenvedélyes műgyűjtő volt, aki jelentős összegeket fordított festmények, szobrok és iparművészeti tárgyak vásárlására.
A műgyűjtés és a szőlőművelés azonban komoly kiadásokkal járt, a család anyagi helyzete pedig a századfordulóra megromlott. A kereskedő 1905-ben bekövetkezett halála után a gyűjtemény számos darabját értékesítették.
A villa 1952-ig maradt a család tulajdonában, amikor államosították. Az ezt követő években állapota fokozatosan romlott, mígnem 1969-ben a Pécsi Akadémiai Bizottság kezelésébe került.
Az épület megóvása érdekében állagmegóvási munkálatokat végeztek, majd a későbbi évtizedekben több alkalommal felújították és bővítették. A helyreállítások során a történeti részletek és a kerámiadíszek megőrzésére is figyelmet fordítottak.
A Vasváry-villa napjainkban konferenciáknak, szakmai tanácskozásoknak és kulturális rendezvényeknek ad otthont. A parkban 2006-ban vendégház is épült, amely az akadémiai programok résztvevőinek elszállásolását szolgálja.
Bár az épület nem működik állandóan látogatható múzeumként, alkalmanként szervezett épületbejárásokon is megnyitják az érdeklődők előtt. Ezeken a programokon a látogatók közelebbről is megismerhetik a villa belső tereit és építészeti értékeit.
Az egykori polgári nyaraló több mint 140 év elteltével is őrzi eredeti kialakításának számos részletét, miközben a pécsi tudományos és kulturális élet egyik fontos helyszíneként működik.