FOTÓ: Evii Zoo
FOTÓ: Evii Zoo
FOTÓ: Evii Zoo
FOTÓ: Evii Zoo
FOTÓ: Evii Zoo
FOTÓ: Evii Zoo
FOTÓ: Evii Zoo
Itthon
Spartacus-ösvény, a Visegrádi-hegység egykori vadászösvénye
A Visegrádi-hegység egyik legismertebb túraútvonala, a Spartacus-ösvény Pilisszentlászló és Visegrád között vezet.
Az út nagy része erdőben halad, több helyen meredek hegyoldalban. Útközben vulkáni eredetű sziklákat is láthatunk, a fák közül pedig helyenként a környező hegyekre és völgyekre nyílik kilátás.
Az ösvényt az 1930-as években vadászok számára alakították ki, és sokáig nem tartozott a jelzett turistautak közé. Ez 2015-ben változott meg, amikor hivatalosan is megnyitották a természetjárók előtt.
Egy régi vadászösvény a Visegrádi-hegységben
Pilisszentlászló felől a zöld jelzésen indulhatunk el a Spartacus-ösvény felé. Az út helyenként alig szélesebb egy gyalogösvénynél, mellette pedig meredek a hegyoldal.
Nagy szintkülönbségekre ugyanakkor nem kell számítani. Az egykori vadászutat úgy alakították ki, hogy a meredek terepen is viszonylag kis emelkedéssel lehessen haladni.
A túra nagy része erdőben vezet. Több helyről látni lehet a Visegrádi-hegység erdős vonulatait és völgyeit, távolabb pedig a Duna is feltűnik.
A Spartacus-ösvény fokozottan védett területen, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban halad. Az útról letérni tilos, kerékpárral pedig nem szabad behajtani.
Több millió éves vulkáni tájon járunk
Bár a Visegrádi-hegységet gyakran együtt emlegetjük a Pilissel, földtani felépítésük eltér egymástól. A Pilis nagy részét mészkő és dolomit alkotja, a Visegrádi-hegység viszont vulkáni eredetű.
A vulkáni működés nagyjából 16,5 millió évvel ezelőtt kezdődött a térségben, és körülbelül 14,5 millió évvel ezelőtt ért véget. Ez alatt az idő alatt láva és nagy mennyiségű vulkáni törmelék került a felszínre.
Ennek nyomait a Spartacus-ösvény mellett is láthatjuk. A sziklák között andezitbreccsa is előfordul, amely szögletes vulkáni kőzetdarabokból áll.
A ma látható sziklák története mintegy 15–16 millió évvel ezelőtt kezdődött. Az egykori vulkán oldalán izzó kőzettörmelékből, hamuból és nagyobb kőzetdarabokból álló áradatok zúdultak lefelé. Anyaguk a mélyebben fekvő területeken rakódott le, majd idővel összecementálódott.
A vulkáni működés megszűnése után hosszú lepusztulás következett. Az ellenállóbb kőzetek lassabban pusztultak, így fokozatosan kiemelkedtek a környezetükből. A jégkorszakok idején a fagy is tovább aprózta és formálta őket.
Ennek eredményét ma is látni lehet az út mellett álló sziklákon és sziklatornyokon.
A Visegrádi-hegység földtani története a Duna túloldalán emelkedő Börzsönyével is összefügg. Mindkét hegység vulkáni eredetű, míg a közvetlenül szomszédos Pilis jelentős részét mészkő és dolomit alkotja.
A Duna völgye később alakult ki a két vulkáni hegység között. A Visegrádi-hegység ezért földtani szempontból az Északi-középhegységhez tartozik annak ellenére, hogy a Duna jobb partján fekszik.
Tölgyesekből a bükkösbe
Az erdő képe is változik az út során. A melegebb, szárazabb hegyoldalakon tölgyesekkel találkozunk, köztük kocsánytalan és molyhos tölgyekkel. A sziklás részeken sok az idős, görbe törzsű fa, gyökereik gyakran a kövek között futnak.
A hűvösebb területeken egyre több bükk jelenik meg. A Spartacus-ösvény környékén mintegy 30 hektáron találhatók olyan erdők, amelyekben 150 évnél idősebb fák is élnek.
Jenő-kunyhó a bükkösben
Az út a bükkösben álló Jenő-kunyhóhoz vezet. Az épület az ösvény kialakításának idején vadászháznak készült, nevét a hagyomány szerint Horthy Jenőről, Horthy Miklós öccséről kapta.
A kunyhó később évtizedeken át nyitott, fűthető menedékhelyként szolgálta az erdőjárókat. Állapota idővel leromlott, ezért a 2020-as évek elején felújították.
Ma négy évszakos erdei pihenő, amely nappali tartózkodásra és sütögetésre is használható. A kunyhó zárva van, a kulcsát előzetes egyeztetés után az erdészettől lehet elkérni.
Az Apátkúti-völgyben folytatódhat a túra
A Jenő-kunyhótól az Apátkúti-völgy felé folytathatjuk az utat. A völgyben már az Apátkúti-patak mellett haladunk.
Erre található többek között az Ördögmalom-vízesés, a Telgárthy-rét és a Bertényi Miklós Füvészkert is.
Pilisszentlászlóról körtúrát is tehetünk: a Spartacus-ösvény után az Apátkúti-völgyön keresztül térhetünk vissza a településre. Ez a változat körülbelül 15 kilométer hosszú.
Ha Visegrád a cél, a Pilisszentlászlóról induló, a Spartacus-ösvényt, a Jenő-kunyhót és az Apátkúti-völgyet érintő túra körülbelül 10 kilométer. A bejárására nagyjából 4–5 órát érdemes számolni.
Eső után nehezebb
A Spartacus-ösvény száraz időben jól járható, de vannak keskeny részei, ahol közvetlenül az út mellett meredeken lejt a hegyoldal. Aki tériszonyos, annak ezek a szakaszok kellemetlenek lehetnek.
Eső után a föld, a kövek és a gyökerek csúszóssá válhatnak, télen pedig jeges szakaszokra is számítani kell. Jó tapadású túracipőben érdemes elindulni.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Az Apátkúti-tó csendes, téli szépsége
Az Apátkúti-völgy és központi ékköve, az Apátkúti-tó, minden természetszerető ember szívébe belopja magát.
Itthon
