A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont a térség természeti és kulturális értékeit mutatja be.

Kisar egy hangulatos település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tisza bal partján, közvetlenül a tivadari híd szomszédságában. A híd köti össze a történelmi Szatmár és Bereg tájegységeket. A települést a „Bereg kapujának” is nevezik, történelme során pedig számos csapás érte. 1565-ben Schwendi Lázár császári seregei és a török erők harcoltak a környéken, később pedig kolerajárványok és a Tisza rendszeres, nagy árvizei is többször sújtották a települést és környékét.

Kisar mai életét is alapvetően meghatározza a Tisza közelsége és a hagyományőrző vidéki életforma. A térség értékeinek megismeréséhez jó kiindulópont lehet a Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont, ahol több interaktív kiállítás várja az érdeklődőket, kilátótornyából pedig panoráma nyílik a környező tájra.

Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont – más néven a „Természet Háza” – a Felső-Tisza-vidék egyik modern ökoturisztikai központja. Tematikusan felépített állandó kiállítása a Felső-Tisza-vidék kulturális és természeti örökségét mutatja be. A látogatóközpont épülete közvetlenül a Tisza gátja mellett található, tágas, fás-füves zöldterülettel körülvéve.

A látogatás a „Középkori Templomok Útja” bemutatásával indul, majd a kiállítás a folyók és vizes élőhelyek világát, valamint a térség néprajzi és természeti értékeit tárja a látogatók elé. A bejárás a kilátótoronynál zárul.

A „Középkori Templomok Útja” kiállítási

egység a Felső-Tisza-vidék értékes egyházi és építészeti örökségét mutatja be egy modern, interaktív térben. Érintőképernyős információs pultokon böngészhetők a tematikus útvonal 37 középkori állomásának adatai. Az egyes településekre kattintva panorámaképeken ismerhetjük meg a templomok építészeti részleteit és környezetét.

Nagy felbontású felvételeken tanulmányozhatók például a csarodai templom 13. századi falfestményei, valamint a tákosi és a gyügyei templom gazdagon díszített fafödémei és azok motívumai.

A Középkori templomok útja tematikus útvonalat 2009-ben hozták létre azzal a céllal, hogy bemutassák a Felső-Tisza-vidék középkori egyházi műemléki örökségét. Az összesen 37 középkori épületet egy tematikus útvonal kapcsolja össze. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének sajátos hangulatát a kisméretű templomok, a mellettük álló fa harangtornyok, a fennmaradt középkori freskók, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek és a faragott szószékek adják.

A folyók és a vizes élőhelyek világát bemutató tárlat a kiállítás egyik központi egysége. A Felső-Tisza-vidék és kanyargó folyói – a Tisza, a Szamos és a Túr – ökológiai jelentőségét szemlélteti, valamint bemutatja, miként alakították ezek a folyók a tájat.

Külön hangsúlyt kapnak a térség jellegzetes élőhelyei, köztük a tőzegmohás lápok és a holtágak, valamint a Szatmár-Beregi-sík mozaikos tájszerkezete. Egy speciális, sötétített helyiségben a vizes élőhelyek éjszakai állatvilágával, annak hangjaival is megismerkedhetünk. Külön rész foglalkozik a kérészek násztáncával, a tiszavirágzással is, amely a Tisza egyik leglátványosabb természeti jelensége. A vízi világot érintőképernyők, valamint hang- és fényhatások teszik szemléletesebbé. A tárlat filmeken és képeken keresztül a folyószabályozások előtti és utáni állapotokat is bemutatja.

A Szatmár-Beregi sík rejtőzködő állatait élethű, klasszikus és modern diorámák segítségével ismerhetik meg a látogatók. A kiállítás kiemelten foglalkozik többek között a fekete gólyával, a harissal, a jégmadárral és a békászó sassal. Bemutatja a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben élő vadmacskát és vidrát, valamint a lápok különleges gőtefajait is.

A Dzsungelgyümölcsösök világa a kiállítás egy másik egysége, amely a hagyományos ártéri gyümölcsösökkel foglalkozik. Megismerhetjük a térség nevezetes gyümölcseit és tájfajtáit, többek között a milotai diót, a penyigei „nemtudom” szilvát, valamint a különböző alma- és körtefajtákat. A tárlat a természeti értékeket a helyi hagyományokkal is összekapcsolja, bemutatva a lekvárfőzés és a gyümölcsfeldolgozás népi kultúráját.

A kiállítást kilátótorony egészíti ki, amely az épület központi részén, magából a kiállítótérből indul felfelé. A látogatóközpont egészéhez hasonlóan a torony kialakításában is hangsúlyos szerepet kap a fa és a tégla. Tetejéről belátható a Szatmár-Beregi-sík mozaikos tája, az erdők, a mezők és a folyóvizek vidéke.

Kisar környékén is érdemes felfedezőútra indulni. A vidék egyik különlegességét az ártéri, úgynevezett dzsungelgyümölcsösök jelentik, amelyekben hagyományos gyümölcsfajták maradtak fenn.

A Kisaron található Luby-kastélyhoz rózsakert is tartozik, amely virágzás idején különösen látványos. A szomszédos Nagyaron is érdemes megállni a Petőfi-fánál, amelyhez a költő Tisza című versének születéséről szóló hagyomány kapcsolódik. A versben a táj egyik jellegzetes pontja is megjelenik: „…ott, hol a kis Túr siet beléje…”

A Jégmadár tanösvény Kisar és Panyola között vezet, részben az árvízvédelmi töltés koronáján kialakított kerékpárúton. A tanösvény kisari kiindulópontja az Ökoház, panyolai vége pedig a falu szélén, az Öreg-Túr közelében található. Útközben a Tiszahát és a Szamoshát ártéri világával, gazdag madár- és növényvilágával, valamint a környék helyi értékeivel ismerkedhetnek meg a kirándulók.

Nyitva tartás: a kiállítások és a létesítmény előzetes bejelentkezés alapján látogathatók. Mivel a fenntartó és a helyi programszervezők a nyitvatartást az aktuális igényekhez és a csoportokhoz igazítják, indulás előtt érdemes egyeztetni a megadott elérhetőségeken.