Kisnánai vár – középkori romok és legendák a Mátra lábánál

Itthon

2026. május 8. Halász Gabi Éva Kiss

Megosztás:

A kisnánai vár Heves vármegyében, a Mátra déli előterében, Gyöngyöstől északkeletre található. A romegyüttes Kisnána belterületén áll, egy középkori birtokközpont helyén.

Története nem várépítéssel kezdődött: előbb templom, temető és nemesi udvarház állt itt, majd ezekből alakult ki a Kompolti család megerősített rezidenciája.

Kisnána vára ezért más jellegű, mint a magas hegytetőkre épült középkori erősségek. Nem határvédelmi várként jött létre, hanem egy nemesi lakóhely és birtokközpont fejlődött fokozatosan védhető várkastéllyá.

Egyházasnána és a korai templom

A település középkori neve Egyházasnána volt. Ez arra utal, hogy már korán fontos egyházi épület állt itt. A mai vár területén egy Árpád-kori rotunda, vagyis körtemplom helyezkedett el, patkóíves szentéllyel. Körülötte temető húzódott, amelynek legkorábbi sírjai a 12. századból származnak.

A későbbi vár ennek a templomnak a környezetében alakult ki. Először a nemesi udvarház kapcsolódott hozzá, majd a palota és a védművek épültek ki.

A Kompolti család birtokközpontja

Kisnána középkori története az Aba nemzetségből származó Kompolti családhoz kötődik. A család a Mátra vidékének jelentős birtokosai közé tartozott.

1325-ben Kompolti Péter fiai felosztották az örökséget, Egyházasnána pedig Kompolti István birtoka lett. István a templom közelében alakította ki lakóhelyét. Ez az épület még nem vár volt, hanem nemesi udvarház, amely a birtok irányítását és a család lakóhelyét szolgálta.

A 14. századi udvarház kőből épült részletei, pincéje és elhelyezkedése arra utalnak, hogy a birtokosok állandó központként használták a helyet.

2 / 6

Kisnánai vár – középkori romok és legendák a Mátra lábánál

FOTÓ: Éva Kiss

Udvarházból várkastély

A 15. században Kisnána jelentősen átalakult. A Kompoltiak bővítették az udvarházat, átépítették a templomot, és a birtokközpont egyre inkább főúri rezidenciává vált. A lakóépületből palota fejlődött, a templom pedig a család temetkezőhelyeként is szerepet kapott.

A birtokközpontot előbb palánk védte, később kőfallal erősítették meg. A bejárathoz kőből épült kaputorony kapcsolódott, amelyhez árok és híd is tartozhatott. Ettől az időszaktól kezdve Kisnána már várként is értelmezhető, bár lakóhelyi szerepe továbbra is meghatározó maradt.

A kisnánai várkastély egyszerre őrizte egy főúri lakóhely és egy megerősített birtokközpont jellegét.

A Kompoltiak után

A Kompolti család nánai ága Kompolti Ferenc halálával, 1521-ben kihalt. A birtokok egy korábbi örökösödési megállapodás alapján a Guti Országh családhoz kerültek.

A 16. század első felében további átalakítások történtek. A belső udvar alatt pince létesült, a palota egyes részeit átformálták, és reneszánsz részletek is megjelentek az épületegyüttesben. A török terjeszkedés miatt a vár védelmi szerepe is egyre fontosabbá vált.

Móré László és az 1543-as ostrom

A kisnánai vár legismertebb alakja Móré László, akit a hagyomány rablólovagként őrzött meg. Az 1540-es években a vár Losonczy István tulajdonában volt, ő engedte meg féltestvérének, Móré Lászlónak, hogy Nána várát használja.

Móré nevéhez portyák és török karavánok megtámadása is kapcsolódik. Egy ilyen rajtaütés után fordult a török figyelem Nána vára felé. 1543-ban az oszmánok ostrom alá vették és elfoglalták az erősséget.

Az ostromhoz kapcsolódik a vár egyik legismertebb története. Istvánffy Miklós elbeszélése szerint Móré aranyakat és tallérokat szórt a támadók közé, hogy megzavarja őket, és időt nyerjen a meneküléshez. A csel nem sikerült: Mórét elfogták, majd fiaival együtt Isztambulba hurcolták.

Az 1543-as ostrom nem azonos a vár végső pusztulásával. A törökök ekkor elfoglalták Kisnánát, de az erősséget később rombolták le. Eger 1596-os eleste után az egri pasa leromboltatta a várat, a település pedig hosszabb időre elnéptelenedett.

A vár pusztulása és feltárása

A török kor után a kisnánai vár nem nyerte vissza korábbi szerepét. Az épületek pusztulni kezdtek, köveik egy részét a későbbi századokban építőanyagként használták fel.

A 20. századi régészeti kutatások és helyreállítások tették újra értelmezhetővé a romokat. Feltárták a rotunda alapjait, a későbbi templom maradványait, az udvarház, a palota, a kaputorony és a védőfalak részleteit. A helyreállítás nem teljes újjáépítést jelentett: a vár ma olyan romterület, ahol a megmaradt falak és alaprajzi elemek mutatják meg az egykori épületegyüttes szerkezetét.

4 / 6

Kisnánai vár – középkori romok és legendák a Mátra lábánál

FOTÓ: Éva Kiss

Mi látható ma a kisnánai várban?

A kisnánai vár ma látogatható műemléki romterület. Bejárásakor jól követhető, hogyan alakult át a korai templom környezete nemesi udvarházzá, majd erődített főúri rezidenciává.

A vár egyik legfontosabb része az Árpád-kori rotunda alaprajza és a későbbi templom maradványa. A templom nemcsak vallási épület volt, hanem a Kompolti család temetkezőhelyeként is szerepet kapott. A várban Kompolti László síremlékének rekonstrukciója is látható.

A belső udvarban az egykori udvarház és palota falai láthatók. Ezek a maradványok a vár lakóhelyi szerepét mutatják: lakóterek, pincék, gazdasági helyiségek és reprezentatív épületrészek tartoztak hozzá.

A kaputorony a romegyüttes egyik leglátványosabb eleme. A 15. századi átépítések idején vált a védelmi rendszer fontos részévé. A várfalak, a kapuhoz kapcsolódó részletek és a belső udvar együtt jól érzékeltetik a késő középkori várkastély felépítését.

Legendák a kisnánai vár körül

A kisnánai várhoz számos legenda is kapcsolódik. A mondák között Móré László kincsének története, az alvó sárkány kútja, Mátyás király és a kőoroszlán meséje, valamint szerelmes történetek is fennmaradtak.

Móré kincsének legendája az ostrom történetéhez kötődik. A hagyomány szerint Móré nagy értékeket halmozott fel a várban, és a kincs egy része soha nem került elő. Az aranyszórás motívuma az ostrom elbeszéléséhez kapcsolódik, a rejtett kincs története pedig a helyi mondavilág részeként maradt fenn.

Az alvó sárkány kútjának története a vár egyik különleges mondája. A legenda szerint a sárkány a kút mélyén alszik, és egyszer majd felébred. A történet a Kompolti család emlékével, a várral és a kút titokzatos képével kapcsolódik össze.

A kisnánai mondák között Mátyás király alakja is feltűnik. A kőoroszlánhoz kapcsolódó történet a vár legendakörének része. Az oroszlán motívuma a középkori emlékek között sem idegen: a Kompolti és a Tari család címeréhez kapcsolódó faragványokon is megjelenik.

A várhoz szerelmi mondák is kapcsolódnak. Ezek a történetek a történeti emlékek mellett a helyi hagyományt is megőrizték.

5 / 6

Kisnánai vár – középkori romok és legendák a Mátra lábánál

FOTÓ: Éva Kiss

Miért különleges a kisnánai vár?

A kisnánai vár értékét az adja, hogy jól látható benne egy középkori birtokközpont fejlődése. A történet az Árpád-kori rotundával és temetővel kezdődik, majd a Kompoltiak udvarházán, a 15. századi palotán és erődítésen át vezet Móré László koráig, az 1543-as ostromig és az 1596-os pusztulásig.

A ma látható romok között a templom alapjai, a temetkezési emlékek, a palota falai, a kaputorony, a pincék és a védőfalak együtt mutatják meg az egykori főúri rezidencia szerkezetét. Ehhez kapcsolódnak a vár legendái, amelyek Móré kincsét, az alvó sárkányt, Mátyás királyt és régi szerelmi történeteket idéznek fel.

Kisnána vára így nemcsak rom a Mátra déli előterében, hanem olyan történeti emlékhely, ahol az Árpád-kori egyházi múlt, a Kompoltiak főúri világa, a török kor és a helyi mondák emlékezete egyszerre van jelen.

Nyitvatartás és jegyárak

2026. április 1. – 2026. május 31.
Szerdától vasárnapig 10.00–17.00
2026. június 3. – 2026. augusztus 30.
Szerdától vasárnapig 10.00–18.00
2026. szeptember 2. – 2026. október 31.
Szerdától vasárnapig 10.00–17.00
2026. november 4. – 2026. december 20.
Szerdától vasárnapig 10.00–16.00
Felnőtt jegy: 2.500 Ft
Gyermek-, diák- és nyugdíjas jegy: 1.600 Ft
Csoportos jegy 10 fő felett: 1.500 Ft/fő
6 év alatti gyermek, mozgáskorlátozott látogató kísérővel 1 fő részére, pedagógus: 0 Ft
Családi jegy 1–4 fő 14 év alatti gyermek és 2 fő felnőtt részére: 5.000 Ft
Helyi lakos: 400 Ft