Sükösd Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Bajai járásban fekszik, Baja közelében. A település a Duna menti síkvidéki tájhoz kapcsolódik, történetét hosszú időn át a folyó közelsége, az ártéri világ és a vízjárás alakította.

A község eredeti helye nem a mai belterületen volt, hanem a jelenlegi falutól mintegy négy kilométerre nyugatra, a Duna mellett, az Ósükösd dűlőben.

A település sorsa évszázadokon át szorosan összefonódott a vízjárással, ezért a lakosság később fokozatosan a biztonságosabb, magasabban fekvő területre húzódott.

Sükösd története

Sükösd múltja régre nyúlik vissza. Az egyháztörténeti összefoglalók szerint a település neve korai forrásokban is feltűnik, a középkorban pedig már templomos helyként szerepelt. A török hódoltság idején a környék sok más alföldi településéhez hasonlóan súlyos veszteségeket szenvedett, majd az újratelepülés után ismét megerősödött az egyházi jelenlét. A falu későbbi fejlődésében a kalocsai érsekség szerepe meghatározó volt, és ez a helyi vallási emlékeken ma is érződik.

A mai településkép már ennek az átrendeződésnek az eredménye. A plébános 1815-től lakott az új helyen, a mai római katolikus templomot pedig 1821. augusztus 26-án áldották meg. Ez azért fontos, mert jól mutatja, hogy a falu központi egyházi tere és a határban álló Szent Anna-kápolna két különböző történeti réteget képvisel. A plébániatemplom az újabb településmaghoz kötődik, a kápolna pedig a régebbi, külterületi vallásos tájhasználat egyik fennmaradt emléke.

1 / 4

Sükösd határának csendes emléke, a Szent Anna-kápolna

FOTÓ: Mara Varga

FOTÓ: Mara Varga FOTÓ: Mara Varga FOTÓ: Mara Varga FOTÓ: Mara Varga

A Szent Anna-kápolna

A kápolna a helybeliek által Kanálisnak nevezett Dunavölgyi-főcsatorna Háromkereszt nevű hídjától mintegy másfél kilométerre nyugatra, a Duna felé tartó földút déli oldalán áll. Ez a fekvés ma is meghatározza a hely jellegét. A kápolna félreeső, nyugodt környezetben áll, és erősen kötődik ahhoz a régi alföldi világhoz, amelyben a szakrális emlékek gyakran a határban, a művelt földek és a vízjárta táj közelében kaptak helyet.

Építésének idejét a források 1747-re teszik, építtetője Pocskai Gergely érseki erdőkerülő volt. A kápolna történetéhez szorosan kapcsolódik a legismertebb helyi hagyomány, amely szerint az építés hátterében személyes tragédia állt. A történet lényege az, hogy Pocskai Gergely lánya, Anna egy vadászbaleset áldozata lett, és az apa a tragédia helyén emeltette a kápolnát engesztelésül és emlékezésül. Az is ismert, hogy a kápolnát később javították, a források 1874-es helyreállítást említenek, a legutóbbi teljes felújítás pedig 1996 tavaszán történt. Ez arra utal, hogy a helyet nem hagyták magára, hanem a közösség újra és újra fontosnak tartotta a megőrzését. Egy ilyen külterületi kápolna fennmaradása mindig azt jelzi, hogy a helynek valódi közösségi jelentősége van.

A kápolna építészete

Építészeti szempontból a sükösdi Szent Anna-kápolna kisméretű, mégis nagyon karakteres épület. A vármegyei értéktári leírás szerint szabadon álló, félköríves szentélyzáródású római katolikus búcsújáró kápolna, amelyet huszártorony és cserépfedés jellemez. A homlokzat fölött emelkedő torony a magyar vidéki kápolnaépítészet jól ismert eleme, és egyszerű eszközökkel ad határozott arculatot az épületnek.

A kápolna egyik legérdekesebb részlete az úgynevezett sükösdi oromzat. Ez helyi építészeti jellegzetesség, amely a település népi építészetében is ismert volt. A kápolna ezért nemcsak vallási szempontból fontos, hanem azért is, mert megőriz egy helyi formai hagyományt. Ilyen esetben egy kis épület sokkal többet jelent önmagánál: egy település építészeti emlékezetének hordozója lesz.

A kápolna környezetében több szakrális elem is áll. A megyei értéktár két, az 1800-as években készült kőszobrot és egy 1808-as kőfeszületet említ. A szobrok egyikén Szent Anna látható a gyermek Máriával, a másik alak megnevezésében azonban eltérnek a források, ezért ezt érdemes óvatosan kezelni. Biztosan annyi mondható, hogy a kápolna körül kialakult egy kisebb, egységes szakrális tér, amely tovább erősíti a hely jelentőségét.

3 / 4

Sükösd határának csendes emléke, a Szent Anna-kápolna

FOTÓ: Mara Varga

A kápolna környékének további értékei

A Szent Anna-kápolna környezetének jelentőségét növeli, hogy régészeti szempontból is figyelemre méltó területről van szó. A helyi anyagok szerint a környéken bronzkori és szarmata kori leletek is előkerültek. Ez arra utal, hogy a terület jóval a 18. századi kápolna felépítése előtt is lakott vagy használt hely lehetett.

Ez a háttér azért érdekes, mert a kápolna így nemcsak egy vallási emlék, hanem egy több korszakon át fontos térség része. A tájban egymásra rakódik a régészeti múlt, a 18. századi fogadalmi építés, a 19. századi javítások és a mai vallásos hagyomány. Egy ilyen hely bemutatásakor éppen ez a folytonosság teszi igazán értékessé a történetet.

Miért fontos emléke Sükösdnek

A Szent Anna-kápolna azért különösen fontos Sükösd számára, mert egyszerre kapcsolódik a település történetéhez, vallási múltjához és helyi építészeti hagyományaihoz. Nem nagy méretű emlék, mégsem mellékes. Benne sűrűsödik össze a Duna menti táj múltja, a külterületi vallásosság, a helyi legenda és a közösségi emlékezet.

A Szent Anna-kápolna hagyományos búcsújáró hely is. Szent Anna ünnepéhez, illetve a július 26-ához közeli vasárnaphoz kapcsolódva ma is tartanak itt búcsúi szentmisét. Ez azt mutatja, hogy a kápolna szerepe nem zárult le a múltban: ma is élő vallási helyszínként működik.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek