Szatmárcseke Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye északkeleti részén, a Felső-Tisza-vidéken fekszik, festői környezetben.

A települést a Tisza kanyarulata öleli körbe, árterek, ligetes erdők és holtágak gazdagítják vidékét. A folyó évezredek alatt változatos tájat formált, amely a Beregi- és a Szatmári-síkhoz kapcsolódik.

A falu története messzire nyúlik vissza. Nevének eredetéről több hagyomány él: az egyik legismertebb szerint a honfoglaló magyarok itt „ácsetlettek” a Tiszán, s ebből lett a Cseke elnevezés. A település első írásos említése II. Béla király idejéből való, aki egy birtokvitát rendező oklevelében tette említést róla. A hagyomány szerint a honfoglalók már a Tisza szegletében telepedtek le, ahol palánkvárat emeltek; ezt IV. Béla a tatárjárás után megerősíttette. Később a vár hadászati jelentőségét elvesztette, hiszen a Tisza jobb partján sorra épültek a kővárak.

A Kölcsey család neve 1361-ben került először kapcsolatba a településsel, amikor Nagy Lajos király birtokadományként nekik juttatta a vidéket. A mai Szatmárcseke elnevezés 1908-tól vált hivatalossá.

Kölcsey Ferenc és Szatmárcseke

Szatmárcseke neve örökre összeforrt Kölcsey Ferenc (1790–1838) nevével. A Himnusz költője ugyan Érmindszenten született, de élete nagy részét a családi birtokon, Szatmárcsekén töltötte. Itt vált a reformkor kiemelkedő alakjává, itt formálódott költészetének nyelve, és a hagyomány szerint itt vetette papírra 1823. január 22-én a Himnuszt. A falu így nemcsak lakóhelye, hanem irodalmi és politikai tevékenységének színtere is volt.

Halála után Szatmárcsekén temették el. A temető legmagasabb pontján álló, impozáns mauzóleuma Gerenday Antal tervei alapján készült, s nemzeti zarándokhellyé vált.

1 / 6

Európa ritkasága: a szatmárcsekei csónakos fejfás temető

FOTÓ: Csík Noémi

FOTÓ: Csík Noémi FOTÓ: Csík Noémi FOTÓ: Csík Noémi FOTÓ: Csík Noémi FOTÓ: Csík Noémi FOTÓ: Csík Noémi

A csónakos fejfás református temető

A szatmárcsekei csónakos fejfás temető Európában is egyedülálló néprajzi emlék. A turisztikai cikkek és ismeretterjesztő írások gyakran a világ legkülönlegesebb temetői között említik. A 18. század végétől működő sírkertben ma közel 1200 fejfa áll – egy 2015-ös részletes felmérés 1172 darabot számolt meg –, ami ritkaságnak számít. 1973 óta műemléki védelem alatt áll.

A tölgyfából készült fejfák állításukkor kb. 180 centiméter magasak és vaskosak, 50 cm körüli átmérővel. Idővel az elkorhadó részt mélyebbre ássák, így keletkeznek a méretkülönbségek. Két fő típusa ismert: az ötszög alakú, valamint a hátoldalra bárdolt fejfa. Mindkettő teteje előrehajló, felül élben végződik.

Szemből csónak formájúak, hátulról fejkendős asszonyokra vagy apácákra emlékeztetnek, oldalról pedig stilizált emberfejnek tűnnek. A díszítés gazdag: a homlokél alatt gyakori a „magyar bajusz” motívum és a csipkevágás, emellett rozetta, tulipán, stilizált fűzfa és mezei virágok is megjelennek.

A feliratmezőben az elhunyt neve, életkora, halálának időpontja és gyakran néhány soros üzenet vagy vers olvasható. Minden fejfán szerepel az „A.B.F.R.A.” rövidítés („A Boldog Feltámadás Reménye Alatt”), alul pedig a „B.P.” („Béke poraira”). Külön érdekesség, hogy sok fejfán feltüntették, hány év boldog házasságban élt az elhunyt – mindig a „boldog” jelzővel.

A sírok kelet–nyugat irányban állnak: a fejfa nyugat felé néz, az elmúlás irányába, míg az elhunyt teste kelet felé, a feltámadás reményével. A fejfák finom előredőlése sokak szerint szimbolikus: ha az élő ember ebben a pózban állna meg, egyetlen lépés után orra esne – vagyis „még egy lépés van a halálig”.

A fejfák eredetének rejtélye

A csónakos fejfák eredete máig vitatott. Egyes kutatók ősi, ugor csónakos temetkezési szokások maradványát látják bennük, mások szerint praktikus funkciójuk volt: az előrehajló rész védte a feliratot az esőtől. Van, aki a Tisza gyakori árvizeivel hozza összefüggésbe a csónakformát, mivel a falut régen gyakran csak vízen lehetett megközelíteni.

A közel egyforma fejfák arra is utalhatnak, hogy a halálban minden ember egyenlő – az életbeli különbségeket a túlvilág eltörli. Ez adja a temető különleges, meditatív atmoszféráját, amelyet a látogatók is azonnal megéreznek.

4 / 6

Európa ritkasága: a szatmárcsekei csónakos fejfás temető

FOTÓ: Csík Noémi

Kulturális örökség és turisztikai jelentőség

A szatmárcsekei temető a magyar néprajz és kulturális örökség kiemelkedő értéke. Az európai ritkaságnak számító fejfák a múltat őrzik, de egyben üzenetet is hordoznak a közösségi összetartozásról. A fa természetesen múlandó anyag, ezért a fejfák rendszeres karbantartást és időnkénti cserét igényelnek, amiben a helyi közösség és a műemlékvédelem közösen vesz részt.

A temetőben tett séta egyszerre kínál történelmi, néprajzi és irodalomtörténeti élményt. A csónakos fejfák erdeje, Kölcsey mauzóleuma és a Tisza-vidék varázslatos környezete együtt teszik különleges zarándokhellyé.

Szatmárcseke mint úti cél

Szatmárcseke nemcsak a temető miatt érdemes látogatásra. A falu központjában található a Kölcsey-szobor és emlékpark, amely a költő szellemi örökségét idézi. 1994-ben avatták a temető mellett az Országzászlót, a nemzeti összetartozás jelképeként.

A Tisza közelsége lehetőséget ad horgászatra, vízitúrákra és természetjárásra. Az ártéri erdők és rétek változatos élővilágot rejtenek, így a természetkedvelők is bőven találnak látnivalót. A faluban emlékhelyek, szobrok és kulturális programok várják az érdeklődőket, amelyek a szatmári hagyományokat mutatják be.

A békés környezet, a gazdag kulturális örökség és a vendégszerető közösség együtt teszik Szatmárcsekét a Felső-Tisza-vidék egyik legkülönlegesebb úti céljává.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek