Vas vármegye délnyugati szegletében, a Rába partján húzódik Körmend, egy csendes kisváros, amelynek múltja jóval gazdagabb, mint amit első pillantásra sejteni enged.

Vas vármegye délnyugati szegletében, a Rába partján fekszik Körmend, egy nyugodt, mégis történelmileg gazdag kisváros, amely az évszázadok során a térség egyik legjelentősebb településévé vált. Régészeti feltárások igazolják, hogy a terület már az őskor óta lakott, a római korban pedig fontos közlekedési és katonai csomópontként szolgált. A középkorban a Rába átkelőhelyeként és erődített várként töltött be kulcsszerepet. Körmend városi kiváltságait 1244-ben IV. Béla adományozta, és a település a következő évszázadok során is stratégiai, gazdasági és kulturális központ maradt.

A város történelmének meghatározó vonulata a Batthyány családhoz kötődik, amely a 17. század elejétől egészen a 20. század közepéig itt alakította ki birtokközpontját. A család nemcsak főnemesi hatalmával, hanem mecénási, építtetői és tudományos tevékenységével is kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. Körmend kulturális és társadalmi arculatát évszázadokon át meghatározták.

2 / 6

Főúri dicsőség és emberség nyomában – A körmendi Batthyány-kastély története

FOTÓ: Békési József

FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József

A kastély – erődből barokk elegancia

Az Őrség kapujában, Körmenden található az ország egyik legszebb műemlékegyüttese, a Batthyány család egykori központi rezidenciája. A várkastély nemcsak gróf Batthyány Lajos Ernő, Magyarország utolsó nemzeti nádora, hanem a „szegények orvosa”, Dr. Batthyány-Strattmann László otthona is volt. A jelenleg is impozáns kastélyegyüttesben működő múzeum gazdag történelmi, orvostörténeti és ipartörténeti kiállításokat kínál, míg a védett angolpark nyugodt sétára csábít.

A várkastély elődjét 1459-ben említik először, akkoriban a Szécsényi család birtokolta. A 15–16. században több tulajdonosváltást követően – így például Bakócz Tamás és az Erdődyek révén – végül 1604-ben került a Batthyány család kezébe. A 17. század közepétől indult jelentősebb átépítése: Batthyány Ádám megbízásából Filiberto Lucchese tervei alapján, Carlo della Torre irányításával négyszárnyú, tornyos, emeletes épületté vált. Az egykori várszerű épület tömörsége megmaradt, de belső terei élhetőbbé váltak.

A várkastély védművei a 18. század elején elvesztették katonai jelentőségüket. Batthyány Lajos, későbbi nádorként már a barokk reprezentáció igényei szerint alakíttatta át: vizesárkait betemették, főhomlokzatát déli irányba helyezték át, és középrizalitos, díszes kaput alakítottak ki. A főépület Donato Felice de Allio tervei alapján barokk formákat öltött, amelyet a 19. század elején klasszicista stílusban építettek tovább.

A kastély belső termeiben a 18–19. században reprezentatív lakosztályok, fegyver- és műtárgygyűjtemények, könyvtár és levéltár működött. A park tengelye mentén szimmetrikusan kialakított melléképületek (lovarda, istálló, kocsiszín, nyári dísztermek) is a barokk építészet szellemiségét tükrözik. A 20. század elején Batthyány-Strattmann László orvosi kórházat alakított ki a kastély egyik szárnyában, ahol mintegy 20 000 szemműtétet végzett, a betegek zömét térítésmentesen kezelve.

A második világháború után a kastélyt szovjet katonai laktanyává alakították, majd évtizedekig kollégiumként használták. A belső terek jelentősen átalakultak, a reprezentatív stukkódíszek nagyrészt megsemmisültek. A helyreállítás csak az 1980-as években kezdődött meg, majd a 2000-es években új lendületet kapott, például a kastélykápolna teljes restaurálásával.

Ma a kastélyban működik a városi könyvtár, levéltár, információs központ és színház is. A kastélypark szabadon látogatható, sétányai, szobrai és évszázados fái valódi időutazásra hívják a látogatót.

4 / 6

Főúri dicsőség és emberség nyomában – A körmendi Batthyány-kastély története

FOTÓ: Békési József

Batthyány-Strattmann László – a szegények orvosa

Dr. Batthyány-Strattmann László (1870–1931) neve összeforrt a szegények orvoslásával. Szemészetet tanult, kórházat működtetett Kittseeben, majd 1920-tól Körmenden, ahol a kastély egy részében ingyenesen kezelte betegeit. A birtok bevételeinek nagy részét a gyógyításra fordította, naponta több tucat pácienst látott el. A betegek hálájától övezve halt meg, 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta. A kastélyban működő múzeum egyik fő kiállítása az ő életét, munkásságát és hitvallását mutatja be.

A múzeum – időutazás Körmend múltjába

A kastély ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumnak ad otthont, amely több állandó és időszaki kiállításon keresztül mutatja be a város és a Batthyány család történetét, valamint a körmendi polgárság és iparosodás kulturális örökségét.

Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó tárlat a „Körmend és a Batthyányak évszázadai” című állandó kiállítás, amely hét teremben tárja fel a főúri család örökségét, a város fejlődését, valamint a kastély építéstörténetét. A történelmi tárgyak, kéziratok és festmények mellett interaktív elemek és tapintható anyagok is segítik a látogatók elmélyülését, külön figyelmet fordítva a látássérült látogatókra is.

A Cipőtörténeti Gyűjtemény különleges darabokat vonultat fel: korabeli lábbelik, hírességek cipői – köztük Erzsébet királyné és Jászai Mari viselete – egyaránt láthatók. A kiállítás egyedi módon ötvözi az ipartörténetet és a személyes tárgyak kultuszát.

A kastély enteriőrkiállításai – köztük a 19. századi szalon, ebédlő, dolgozószoba – hűen rekonstruálják a főúri életmódot, digitális kiegészítésekkel és háromnyelvű tájékoztató feliratokkal, a mai közönség számára is élményszerűvé téve a múltat.

Egy másik izgalmas tárlat a helyi iparosok mesterségeit idézi meg: a kovácsműhely, mézeskalácsos asztal, szűcs- és takácseszközök visszarepítenek a kézműves Körmend világába. A városi identitás szempontjából ezek az emlékek különösen fontosak, mert megőrzik a helyi közösség mindennapjainak és munkaerőkultúrájának lenyomatát.

Időszaki kiállítások is rendszeresen helyet kapnak a kastélyban: képzőművészeti tárlatok, Batthyány Gyula festményei, valamint restaurált történelmi portrék és bútorok is bemutatásra kerülnek.

6 / 6

Főúri dicsőség és emberség nyomában – A körmendi Batthyány-kastély története

FOTÓ: Békési József

Hasznos tudnivalók – belépők és nyitvatartás

Nyitvatartás:
Május 1. – október 31.: keddtől vasárnapig 10:00–18:00
November 1. – április 30.: keddtől szombatig 10:00–16:00
Hétfőn zárva

Belépőjegy árak (2025):
Felnőtt: 1 600 Ft
Diák, nyugdíjas: 800 Ft
Családi (2 felnőtt + 2 gyermek): 3 200 Ft
Csoportos (15 fő felett): felnőtt 1 400 Ft/fő, diák 600 Ft/fő
Fotójegy: 500–700 Ft
Kombinált jegy a Vadászlak megtekintésével: felnőtt 2 000 Ft, diák 1 000 Ft, családi 4 000 Ft

A kastélypark szabadon látogatható, és különlegessége, hogy több száz éves fák között sétálva nem csupán természeti, hanem kulturális örökség is megelevenedik.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek