Ahol a múlt ma is él – barangolás a Szennai Skanzenben

Itthon

2025. június 18. Halász Gabi Szabó Anetta

Megosztás:

Szenna, ez a somogyi kis falu, a Zselic dombjai között rejtőzik. Utcáin sétálva úgy érezhetjük, mintha nem múlt volna el az idő.

Itt működik Magyarország egyik legérdekesebb skanzenje – egy szabadtéri múzeum, ahol nemcsak emlékeznek a múltra, hanem együtt élnek vele.

A Szennai Skanzen nem díszlet, nem múzeumi csönd, hanem egy valóságos, élő településrész, ahol a régi házak mesélnek, a fagerendák még emlékeznek, és az idő lassabban halad, mint máshol

Zselici dombok ölelésében

Szenna község Somogy vármegyében, Kaposvártól mindössze 8 kilométerre, a Zselici Tájvédelmi Körzet peremén található. Ez a vidék nem csupán dombos tájáról híres, hanem a nyugalomról is, amit a természet évszázadok óta megőrzött. A táj hullámzó vonulatai, a ligetes erdők és a csendes patakok tökéletes díszletet adnak a falusi örökséghez.

A Szennai Skanzen nem egy különálló múzeumi egység, hanem a falu szerves része: a múzeumépületek és az eredeti házak együtt alkotják azt az egységet, amely egyedülállóvá teszi Magyarország szabadtéri néprajzi gyűjteményei között. Itt nincs elválasztó kerítés múlt és jelen között – a skanzen nem elszigetelt látványosság, hanem a falu mindennapjainak része.

2 / 9

Ahol a múlt ma is él – barangolás a Szennai Skanzenben

FOTÓ: Szabó Anetta

A Szennai Skanzen története

A Szennai Skanzen létrejötte nem csupán szakmai, hanem közösségi vállalkozás eredménye volt. A 20. század második felében, amikor egyre nagyobb figyelem irányult a népi építészeti örökség megőrzésére, Szenna is felkerült a néprajzkutatók térképére. Nem véletlenül: több olyan ház és épületegyüttes állt itt, amely még megőrizte a somogyi falvak 18–19. századi jellegzetes építési stílusát.

1974-ben kezdődtek meg a tereprendezési munkák, majd 1975–76-ban telepítették át az első házakat. A skanzen hivatalosan 1978. október 1-jén nyitotta meg kapuit, az országban harmadikként, akkor még két épülettel. Az indulás óta fő célkitűzése nemcsak az épületek konzerválása, hanem egy letűnt világ értékeinek hiteles bemutatása – úgy, hogy azok megszólítsanak és élményt is nyújtsanak.

Az egykori önálló múzeum ma a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézménye. 2013-tól a Néprajzi Múzeum korábbi partnerségével együttműködve új szintre lépett a gyűjtemény szakmai gondozása.

1982-ben a Szennai Skanzen hazánkban elsőként nyerte el az Europa Nostra-díjat, amellyel az épített örökség példás, hiteles megőrzését ismerték el európai szinten.

A Szennai Skanzen házai és látnivalói

A Szennai Skanzen különlegessége, hogy nem egy zárt múzeumi területen fekszik, hanem a falu szövetébe simulva tárja elénk a régmúlt falusi életformát. A bemutatott épületek között megtalálhatók a 18. századtól a két világháború közötti időszakig jellemző háztípusok, amelyek hűen tükrözik a társadalmi rétegződést: nagygazda, közép- és szegényparaszti porták, református és katolikus családok lakó- és gazdasági környezete egyaránt helyet kapott.

A lakóházak többsége háromosztatú: szoba – konyha – kamra elrendezésű. Alapjuk tölgyfából készült gerendakoszorú, a tetőt rozsszalmából készült zsúpfedél borítja. Az épületek eredeti helyükről kerültek át – többek között Buzsákról, Szőkedencsről és Szenyérről.

Parasztházak és gazdasági épületek
• berendezett tisztaszobák, kemencés konyhák, használati eszközökkel teli kamrák,
• füstöskonyhák, búboskemencék, pajták, csűrök, istállók,
• mezőgazdasági eszközöket bemutató kiállítások,
• díszítőelemek: faragott bútorok, szőttesek, festett berendezések.

5 / 9

Ahol a múlt ma is él – barangolás a Szennai Skanzenben

FOTÓ: Szabó Anetta

A szennai református templom – a skanzen szíve

A skanzen legismertebb és legnagyobb becsben tartott műemléke az 1785-ben épült református templom, amely eredeti helyén áll, és ma is aktív gyülekezeti térként működik. Ez nemcsak történeti, hanem szimbolikus jelentőségű: a vallás, az emlékezet és a közösségi élet ma is élő formában kapcsolódik itt össze.

Az egyhajós, népi barokk stílusú, zsindellyel fedett épület különleges belső teret rejt. A festett faberendezés – a kazettás mennyezet, a szószék, a padok és a karzat – gazdag növényi és virágmotívumokkal díszített. A mennyezeti kazetták 1778-ból származnak, és feltehetően egy korábbi templomból kerültek ide. A templom atmoszféráját a természetes fény, a fa illata és a csendes áhítat teszi egyedülállóvá – még azok számára is különleges élményt nyújt, akik vallási szempontból nem kötődnek hozzá.

Megközelítés

Autóval: Kaposvárról dél felé haladva, mintegy 10 perces úttal elérhető.
Tömegközlekedéssel: rendszeres autóbuszjáratok indulnak Kaposvár autóbusz-állomásáról Szenna irányába.
Kerékpárral: a skanzen egyre népszerűbb célpontja a Zselicet felfedező túrázóknak, a dombos útvonal azonban némi kitartást kíván.