Az Európa Nostra-díjas apostagi zsinagóga újra a település mindennapjainak része, mivel Faluházként ismét élettel telt meg.

Apostag több mint 1000 éves múltra visszatekintő település, amely a dunaföldvári Beszédes József hídtól északra található. Az egyik oldalról a Duna partja, a másikról pedig a vadregényes nagykúti tanyavilág nyújt lehetőséget túrázásra és a szabadidő kellemes eltöltésére. A település hűen őrzi kulturális örökségét, melyet olyan épületek képviselnek, mint az Apostolok Háza, a Rotunda, a három történelmi egyház templomai, valamint a Zsinagóga, amelyet a felújítást követően Európa Nostra-díjjal jutalmaztak.

Zsinagóga
A zsidó vallású lakosok Apostagon 1760 körül telepedtek le. Első imaházukat a XVIII. század végén építették, ám az 1820-ban az egész falut pusztító tűzvészben leégett. 1822-ben a mintegy 600 fős közösség tagjai új, tágas zsinagógát emeltek. Az egyszerű külsővel rendelkező épület késő barokk és klasszicista stílusjegyeket hordoz, belső tere a négyoszlopos elrendezésű. A zsinagóga középpontjában található baldachinszerű bima négy oszlopon nyugszik, melyek a hevederek által tartott csehsüveg boltozatot is támasztják. A keleti falon elhelyezkedő frigyszekrényt oszlopok ölelik körül. A falak díszítés nélküliek, hófehérre meszeltek.

A férfiak az északi bejáraton léptek be, míg a nők a nyugati ajtón keresztül közelíthették meg az emeleti karzatot. A karzat a zsinagóga tere mögött, az előtér és a téli imaterem fölött helyezkedik el; boltozatát, hasonlóan a földszinti részhez, gazdagon díszített pillérek támasztják alá a hevedereknél.

Ha igaz az, amit Seneca a Providenciáról írt könyvében mond – hogy azok a fák vernek mély gyökeret, amelyeket a szél erősen ringat –, akkor talán egyetlen népre sem alkalmazható e kép olyan találóan, mint a magyar zsidóságra. Hiteles történeti forrásokból tudjuk, hogy a honfoglalást megelőző századokon át zsidók lakták a későbbi Magyarország teljes területét.

Faluház
A műemlékké nyilvánított zsinagóga felújítására 1986 és 1988 között, Wirth Péter tervei alapján került sor. Az épületbe, amely ma a település Faluházaként működik, újra élet költözött. Az emeleti részen alakították ki a Nagy Lajos Emlékkiállítást, és itt kapott helyet a település könyvtára is, amely igen népszerű volt a helyi lakosok körében. Azóta azonban a könyvtárat kiköltöztették az épületből.

A Nagy Lajos Emlékkiállítást a Kossuth-díjas író emlékére hozták létre a zsinagóga egykori téli imatermében. Nagy Lajos, aki az Apostaghoz tartozó Tabáni telek pusztán született 1883-ban, e kiállítással szülőföldje írójaként marad meg a helyiek emlékezetében. Házasságon kívül született gyermekként hatéves koráig nagyszülei nevelték, és gyermekkori élményeit számos elbeszélésében megörökítette. Életpályája első szakasza jól megragadható az „A tanyai cselédháztól a pesti kávéházi márványasztaláig” kifejezéssel. Apostagról írt Kiskunhalom című művével vált ismertté, és 1934-ben elnyerte a rangos Baumgarten-díjat. Szülőföldjéről és szülőfalujáról több művében is hű képet fest, például A falu álarca, Alföldi falu, A lázadó ember, és A menekülő ember című alkotásaiban. Szülőföldjének népe a meg nem alkuvó, humanista írót tiszteli, aki a valóság fantasztikus ábrázolójává vált.

Volt Rabbi házból – Tájház
2010-ben nyílt meg az apostagi Tájház a Faluház udvarán, amely egykor a rabbi háza volt. A felújítás és több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként múltidéző eszközökkel és tárgyakkal rendezték be. Az utolsó rabbi Apostagon Mandel Sámuel volt, akinek unokája Popper Péter. Őseik hagyatéka, valamint a lakosság adományai révén a Tájház ma is szeretettel várja az érdeklődőket.

Apostag egyik legismertebb rendezvénye a minden év februárjában, a farsangi időszakban megrendezett Disznótoros Fesztivál, amely a környék egyik meghatározó gasztronómiai eseménye. Szeptemberben a Faluház udvarán Családi Nap várja a kicsiket és nagyokat, ahol szórakoztató programokkal és közös élményekkel készülnek a résztvevők számára.
Apostag része a Magyar Zarándokútnak, valamint az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárútnak. Tavasztól őszig több tucat zarándok és sok-sok kerékpáros száll itt meg, vagy halad át a dél-alföldi községen.

Nyitva tartás: A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.