A József Attila Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény sokrétű tárgyi és szellemi hagyatékával várja az érdeklődőket.

Öcsöd, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye keleti kapuja a Hármas-Körös bal partján, határban több kunhalom is található, melyek ismeretlen korú és eredetű emberi építmények, alkotások. Századokig az alföldi táj szerves részei voltak, mára pedig az Alföld ősi növényvilágának utolsó menedékei és őrzői. Néhányuk feltárása jelentős régészeti leleteket hozott felszínre, melyek nagy része Szolnok és Szentes múzeumaiban található, de az itteni helytörténeti gyűjteményt is gazdagítják. Ezeket a József Attila Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény mutatja be a látogatóknak.

A József Attila Emlékház és a Helytörténeti Gyűjtemény épülete eredetileg Öcsödön, az 1840-es években református elemi fiúiskolaként épült, tanítói lakással együtt. Az ingatlant több évtizede értékesítették, és az életveszélyessé vált épületet az új tulajdonos lebontotta az 1980-as évek elején. Az eredeti tervek alapján 1987-re felépített új épületbe költöztették a kitartó kutatómunkával létrehozott helytörténeti anyagot, mely addig a Református Gyülekezeti Házban volt kiállítva.

A József Attila Emlékkiállítás a költő Öcsödön töltött éveit idézi fel, amikor lelencgyermekként két évet töltött a településen, 1910. március 21. és 1912. június 19. között. Itt élt testvérével, Etellel a Gombai családnál, akik nehéz paraszti sorsú emberek voltak. Az emlékszoba anyaga főleg a költő itt töltött éveinek tárgyait mutatja be, például József Attila iskolai csoportképét, a költő és nővére iskolai érdemjegyeit tartalmazó osztályozó naplót, számos fotót, dokumentumot és újságcikket, amelyek a költő öcsödi éveit idézik.

Az öcsödi élet
József Attilát 1911. szeptember 16-án íratták be az Öcsödi Református Elemi Iskolába, tanulmányait a mai Rákóczi utca 16. szám alatti épületben kezdte meg. Tanítója Páczai Mihály volt. József Attila öcsödi éveivel kapcsolatban csak annyit tudtunk, hogy Öcsödön zaklatott élete volt, a nevelőszülei Pistának szólították, de az öcsödiek viszont azt állítják, hogy a kis József Attilával sokkal jobban, emberségesebben bántak nevelőszülei, mint ahogy azt az irodalomtörténeti írások máig emlegetni szokták. A gyerekek a házimunkában, az állatok etetésében és legeltetésében segítettek, ezért cserébe ellátást kaptak. Erről az ellentmondásos időszakról testvére Etelka úgy vélekedik, hogy Gombaiék nem voltak sem jobbak, sem rosszabbak, mint az ott élő többi ember, csupán gondokkal küzdő középparasztok, akik a megélhetésért küzdöttek.

A  költő erről az időszakról így ír: ,,Apám – néhai József Áron – három esztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek – disznópásztorkodtam. Hét esztendős koromban anyám – néhai Pöcze Borbála – visszahozott Budapestre, s beíratott az elemi iskola második osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig, s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem”.

József Atilla költészetének gyökerei
Az öcsödi évek meghatározó szerepet játszottak József Attila költészetében. Verseiben a falu, a vidék nemcsak mint téma, hanem mint költői képeinek természetes közege jelenik meg. Pályája elején verseiben visszaköszönnek a paraszti élet szimbólumai, melyek gyakran öcsödi, szabadszállási, makói, mezőhegyesi, kiszombori vagy szárszói élményeiből fakadnak.

A Helytörténeti Gyűjtemény az épület udvarra nyíló hátsó helyiségében, az egykori tanteremben található. Itt tematikusan csoportosítva mutatják be a helyi földművelés és állattartás eszközeit, valamint a mosás, kenyérsütés, tejfeldolgozás tárgyait. Az elmúlt két évszázad konyhai és kamrai használati eszközeit is láthatjuk, melyek a mindennapi életet, a paraszt-polgári létet mutatják be. Egy másik helyiség a Körös völgyének természeti értékeit, gazdag növény-, állat- és vízivilágát mutatja be, valamint a folyószabályozások és a kubikosok életének rejtelmeibe enged bepillantást.

A település nagy értéke a Hármas-Körös, melynek ártere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, holtágai nemcsak tájképileg festőiek, hanem nyugodt élőhelyet jelentenek számos védett, ritka növénynek és állatnak, melyet érdemes egy kirándulás alkalmával felkeresni.

Nyitvatartás: Állandó nyilvántartással nem rendelkezik, +36/30 392 5554-es telefonszámon, előre egyeztetett időpontban látogatható.

Jegyárak: Becsületkassza