A Regéci vár Magyarország egyik jelentős történelmi emléke a Zempléni-hegységben, egy 624 magas sziklaszirten.

A Regéci vár története nemcsak egy épület története, hanem egy szelete Magyarország gazdag történelmének. A középkori kezdetektől, amikor a vár első alapköveit lerakták, egészen a virágkoráig, amikor stratégiai jelentősége elérte a csúcspontját, a Regéci vár mindig fontos szerepet játszott a környék életében.

Történelmi áttekintés

A Regéci vár története a középkorba nyúlik vissza, első írásos említése 1307-ből származik. Az évszázadok során számos nemesi család birtokolta.

Az 1312-es rozgonyi csata után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt, majd Zsigmond király Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai-családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, 1558-ban Alaghy János és az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el Eszterházy Miklóstól.

Zrínyi Ilona 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.

1683 májusában Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta.

3 / 17

Regéc vára: a múlt bástyája a Zempléni-hegységben

FOTÓ: Békési József

FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József

A Rákóczi-szabadságharc után, 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött. Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok – rengeteg más várrom építőanyagához hasonlóan – széthordták saját házaik építéséhez.

1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg lett az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége – Schwarzenberg Karolina – és annak leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került. 1949-ben a várat államosították, azonban nem sok történt e jelentős műemlék állapotának megőrzése érdekében. Az első kezdeményezés 1997-ben történt, amikor kiirtották területéről az őserdővé terebélyesedett növényzetet. 1999-től régészeti feltárások és állagmegóvás kezdődött.

2003-ban helyreállították az északi bástyát, 2016-ra pedig elkészült az Öregtorony teljes körű visszaépítése és kiállítótérré való kialakítása. 2021 augusztus elején adták át a regéci vár helyreállított reneszánsz palotaszárnyát, amelynek falai között megnyílt a Főúri pompa a várfalak között című élményalapú kiállítás. Magyarország első reneszánsz babaháza is itt kapott helyet, ez II. Rákóczi Ferenc fejedelem regéci gyermekéveit idézi fel.

11 / 17

Regéc vára: a múlt bástyája a Zempléni-hegységben

FOTÓ: Békési József

Építészeti jellemzők

A vár szerkezete és kialakítása hűen tükrözi a középkori építészet sajátosságait. Az építmény több szakaszban épült, és különböző korszakok stílusjegyei egyaránt fellelhetők benne, így a várban többszörös építészeti rétegzettség figyelhető meg.

A vár legjelentősebb része a központi erődítmény, amely masszív külső várfalakkal és belső udvarral rendelkezik. Az erődítmény része volt az úgynevezett lakótorony is, amelyet a védelmi funkciók mellett gyakran lakóhelyként is használtak. A különböző épületrészeket alagutak és lépcsők kötötték össze, ami a középkori várépítészet egyik jellemzője.

A vár falainak és védműveinek anyaghasználata elsősorban terméskő és tégla volt, amelyek együttesen biztosították a szerkezet szilárdságát és tartósságát. Az építészeti részletek, mint például a lőrések és bástyák, szemléltetik a korabeli hadi technológia fejlődését és az erődítési taktikák változásait. A különböző korszakokban végzett bővítések és átalakítások az idő folyamán több modern elemmel is gazdagították a vár építészeti arculatát.

A vár alaprajza szabálytalan formát mutat, amely a hegygerinc adottságaihoz igazodik. Az erősség több részből áll, amelyek különböző korszakokban épültek és bővültek.

14 / 17

Regéc vára: a múlt bástyája a Zempléni-hegységben

FOTÓ: Békési József

Látogatói információk

A Regéci vár egy népszerű turisztikai célpont, amelyet évről évre számos látogató keres fel. A nyitvatartási időszak a szezon függvényében változik, ezért érdemes előzetesen tájékozódni a hivatalos honlapon vagy a helyi turisztikai irodában.

Belépődíjat kell fizetni a vár területére való belépéskor, amely különböző kedvezményekkel vehető igénybe, például diákok, nyugdíjasok és csoportok számára. A látogatók részére tárlatvezetés áll rendelkezésre, amely során részletes információkhoz juthatnak a vár történelméről és építészeti sajátosságairól.

A felnőtt belépő 1700 Ft, diákok és nyugdíjasok számára 1400 Ft, 6 éves korig a belépés ingyenes.

A vár megközelítése gyalogosan és gépkocsival is lehetséges. Gyalogosan a község alsó részéről indulva, kék és piros jelzésű útvonalon, mely 2400 méter hosszú. Gépkocsival Regéc Háromhuta irányába eső végén, egy 2500 méteres úton közelíthető meg, ahol több parkolóhely is rendelkezésre áll.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás