Itthon
Ásványráró és környéke bőségesen kínál természeti szépségeket és látnivalókat. A települést körülvevő táj egyaránt magával ragadó és sokszínű, kínálva a látogatók számára egyedülálló élményeket.
A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája, területe: 375 négyzetkilométer. A Szigetköz kialakulása a földtörténeti múltban 2,5-3 millió évvel ezelőtt a harmadkor és a negyedkor határán kezdődött. Ekkor ömlött le a Pannon-tenger elhagyatott medencéjébe az Ős-Duna roppant vízmennyisége. A síkságon szétterülő víz nem tudta hordalékát tovább görgetni és nagy részét lerakva szigeteket, zátonyokat épített. Közöttük sok ágra szétválva folyt tovább. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A geológiai körülmények folytán a Duna megtalálta mai útját, illetve folytatódott a sík terület feltöltődése. A folyó nagy esésű része a hegyvidékről (Alpokból) itt a síkságra (Pannónia) került. A folyás lelassult, s ezzel a hordalékmozgató képessége is lecsökkent. Lerakta hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastaggá vált. Ezen a hordalékkúpon szanaszét ágazó mederrendszer vonalai alakultak ki. A 19. századi folyamszabályozás után ennek a csodálatos világnak egy része megmaradt.
E vidék legalább ötezer éve lakott hely a feltárt régészeti leletek alapján. Egyaránt került elő csiszolt kőeszköz az újabb kőkorból, lándzsa a bronzkorból, kelta urnasír a vaskorból, de találtak Antoninus Pius korából származó római aranypénzt is. A népvándorlások idején a hunok és az avarok telepedtek meg ezen a vidéken. Egy 1250. december 4-én kelt oklevél a legrégibb fennmaradt írás, amely települést említ Oltua (Oltva) néven a ma Ásványráró közigazgatási területéhez tartozó területen, az új-szigeti határrészen. Az ásványi aranymosóknak is írott emlékei vannak az árpád korból, valamint az 1327, 1351, 1486, 1523 és 1791-es esztendőkből. A lakosságnak nagy hasznot az aranymosáson kívül a dunai halászat hozott, aminek legjövedelmezőbb tényezője a vizafogás volt.
Az évszázadok során Ásványráró többször is átélte a történelem viharait, beleértve a török hódoltság időszakát és a Habsburg uralmat. Mindezek ellenére, a falu megőrizte identitását és kulturális hagyományait, amelyek ma is fontos szerepet játszanak a helyi közösség életében.
A falut a Mosoni-Duna és a Holt-Duna veszi körül, ami számos vízi tevékenységnek ad otthont. Az aktív pihenést kedvelők számára itt kajakozás, horgászat és kerékpározás is elérhető. A nyugodt, vidéki környezetben a látogatók megtapasztalhatják a természet közelségét, és elmerülhetnek a helyi kultúra különlegességeiben.
Az ásványrárói torkolati fenékküszöb különleges látványosság, amely a Mosoni-Duna egyik mesterséges gátja. A fontos, vízszintszabályozó műtárgy a Duna folyam 1816 fkm-nél, az Ásványi mellékág torkolati szakaszán, a Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer térbeli kiterjesztéseként épült. Vízbetáplálása üzemrendben szabályozott, évszaktól, és a Duna dévényi vízjárásától függően változik. A megfelelő vízellátás lehetővé teszi a folyó mozaikosságának helyreállítását, mellékágainak, holtágainak, az alsó torkolati szakaszon a vízszintek rehabilitációját.
Nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem fontos ökológiai szerepet is betölt. A fenékküszöb megtöri a folyó folyásának erejét, lassítja a víz sebességét, és így ideális élőhelyet biztosít számos halfajnak, vízinövénynek, valamint egyéb vízi élőlényeknek. A fenékküszöb a környező erdők és rétek élővilágának is jótékony hatással van, hiszen a lassabb folyású szakaszokon könnyebben tudnak megtelepedni a különböző növény- és állatfajok.
Ásványráró felől könnyen megközelíthető, az autót a falu végén, a töltés mellett lehet letenni. Onnan gyalog kb 30 perc, autóval csak megvásárolt töltéshasználati engedéllyel lehet behajtani.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!