A Bihari Múzeum kiállítása megismertet a kivételesnek számító herpályi leletekkel, a régi sárréti emberek életmódjával, a pákászok életével.

Berettyóújfalu története a legősibb időkre nyúlik vissza, melyről régészeti leletek sokasága tanúskodik. Közülük az egyik legjelentősebb a herpályi Földvárhalom. Ezen a kivételesnek számító lelőhelyen talált régészeti emlékeket a város egyik legszebb, 1874-ben épült, régi községházában őrzik, melynek emeleti részén a Bihari Múzeum állandó és időszaki kiállításai tekinthetők meg.

A Bihari Múzeum 1974 októberében nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Kossuth u. 36. szám alatti épületben, a Fényes család egykori lakóházában, mely a város első, emeletes épülete volt. 2004-ben nyílt meg A táj és az ember – Herpálytól a faluvárosig című állandó kiállítás, mely régészeti, néprajzi, helytörténeti, irodalom- és játéktörténeti anyaggal várja az érdeklődőket.

A herpályi leletek mellett a tárlaton megtekinthető az újkőkorban már letelepült életmódot folytató ember házának 1:2 arányú rekonstrukciója, egy élethű bábu segítségével mutatják be a gabonaőrlés folyamatát, valamint filmen nyomon követhető, hogy miképp is készülhetett 6500 évvel ezelőtt az agyagedény és a kőbalta.

Élet a vízivilágban állandó kiállítás, Szűcs Sándor néprajzkutató saját készítésű rajzaival, egy letűnt világot mutat be. A látogató megismerkedhet a pákászok életével, a pákász tanyával, a bodonhajóval, a halfogó eszközökkel, a vízivilág legfontosabb növényeivel, azok felhasználási módjaival, valamint számos, érdekes állattal, melyek közül néhánynak a hangja is hallható a háttérben.

A Női munkák a ház körül című tárlat a hagyományos paraszti élet mozzanataiból a női munkákat állítja középpontba, melyből kiemelkedik a kender feldolgozása. Az 1950-es évekig Biharban az egyik legfontosabb női munka a kender feldolgozása volt. Belőle készültek a ruházkodás legalapvetőbb darabjai, a háztartás nélkülözhetetlen kellékei, mint a terítők, lepedők, törölközők, szakajtókendők, és a földművelő, állattartó gazdasági tevékenység kellékei, mint a zsákok, ponyvák, kötelek. A munkák bemutatásához az 1910-es éveket idéző konyha és szobabelső adja a hátteret.

Az Irodalomtörténeti gyűjtemény Bihar vármegye területén élt-élő költők, írók dokumentumait, köteteit, kéziratait, tárgyait tartalmazza, mellyel bepillantást enged a múltba. A bihari tájat vallotta szülőföldjének számos klasszikus magyar alkotónk, mint Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Arany János, Miklós Jutka, Konrád György.

A Játék és hadtörténet tárlat előterében két magyar hadilobogó rekonstrukciója látható, valamint térképeken ábrázolják, hogy a bihari katonák az elmúlt évszázadok harcai során, merre jutottak el Európában.

A Tardyak kiállításon a Tardy család relikviái láthatóak, akik a vármegye egyik jeles, református birtokos családja volt. Tardy György sajátkezű faragott, festett bútorai mellett családi fotók és személyes tárgyak is láthatóak a Bihari Múzeum állandó kiállításán. Helyi folyóiratot szerkesztett, helytörténeti munkát is írt. Az ő nevéhez fűződik a birtokán álló herpályi Csonkatorony megmentése.

A Berettyóújfalu, a vármegyeszékhely című tárlat a múltnak állít emléket, amikor az I. világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség Csonka Bihar Vármegye székhelye lett.

A Bihari Múzeum ,,Az év múzeuma 2014″ díjjal büszkélkedhet, a múzeumban őrzött tudás széleskörű megosztásáért, az oktatásban, nevelésben játszott szerepéért a városban. A múzeum évente 5-6 időszaki kiállítással, minden hónap harmadik szombatján családi múzeumi délutánnal, a Múzeumok Éjszakája és Múzeumok Őszi Fesztiválja számos rendezvényével is várja az érdeklődőket.

Nyitvatartás: Hétfő-péntek 8-16-ig, szombat 10-16 (csak minden hónap harmadik szombatján)

Jegyárak:
Teljes árú belépőjegy (18-65 éves kor között) 1100 Ft
Kedvezményes belépőjegy (6–26 és 65–70 éves kor között) 700 Ft
Családi belépőjegy 2000 Ft