Itthon
Ez a festői szépségű tó nemcsak a helyiek körében népszerű, hanem egyre több turistát is vonz, akik a természet nyugalmát keresik.
A Rudabányai-tó kialakulása nem a természet műve, hanem az emberi tevékenység eredménye. A tó helyén korábban egy vasércbánya működött, amely az 1980-as évek végén zárt be. Az elhagyott bányagödörben az évek során feltöltődött a víz, és így született meg a Rudabányai-tó.
Rudabánya története több száz évre nyúlik vissza, egészen a középkorig. Már a 13. században is ismert volt a környék gazdag érctelepeiről. Rudabányán az általános közvélekedéssel ellentétben a bányászatot tartják az ember legősibb mesterségének. Az itteni hegyek között a vas- és a rézérc természetes úton bukkant a felszínre, megteremtve ezzel a bányászat feltételeit.
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
FOTÓ: Éva Peszter
A 20. századtól kezdve a legmodernebb berendezésekkel folyt az értékes vasérc bányászata. A gépóriások és robbantások révén egy közel fél kilométer hosszú, 250 méter széles és hasonló mélységű külszíni fejtés keletkezett. Az 1985-ös beszüntetés után a lefolyástalan mélységet feltöltötte az esővíz, létrehozva a mai Rudabányai-tavat, amely 60 méteres mélységével Közép-Európa egyik legmélyebb édesvize.
Az 1980-as évek végi rekultiváció megnyitotta az utat az erdő visszatérésének. A táj rekonstrukciója olyan jól sikerült, hogy a bánya területének nagy részén szinte észre sem vesszük, hogy a fél évszázaddal korábbi gazdaság egyik legfontosabb üzemének területén járunk. A munka nagy részét persze a természet végezte el, visszahódítva a területet és új életet lehelve a környezetbe.
A Rudabányai-tó és környéke gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A tiszta víz és a környező erdők változatos élőhelyet biztosítanak számos faj számára. A tó környékén gyakran lehet találkozni madarakkal, például gémekkel, vadkacsákkal és más vízimadarakkal. A növényzet is sokszínű, a part menti nádasok és az erdők különleges ökoszisztémát alkotnak.
A tó élővilága azonban viszonylag szegényes: az egész évben hűvös víztömegben csak néhány halfaj korlátozott számú egyede él, soha nem volt tömeges halbetelepítés, így pont a horgászok számára nem egy paradicsom.
Rudabánya legjelentősebb eseménye 1967-ben történt, amikor Hernyák Gábor, a bánya geológusa, átfogó régészeti vizsgálatok után bejelentette egy addig ismeretlen, ősi emberszabású majom csontmaradványainak felfedezését. A Rudapithecus hungaricus névre keresztelt faj mintegy tízmillió évvel ezelőtt élt, és testfelépítése alapján szoros rokonságban állt a mai majomfélékkel. A lelet felfedezési helyszíne később a Majomsziget nevet kapta.
2016-ban készült el egy tanösvény a tó közelében, melynek tábláiról bőséges információt kaphatnak a látogatók a bányászat évezredes történetéről és a Rudabányai-tó környezetének természeti értékeiről. Az ösvény bejárása során a látogatók megcsodálhatják a bányagödör lenyűgöző látványát, és betekintést nyerhetnek a bányászat és a természeti környezet kapcsolatának alakulásába.
A Rudabányai-tó könnyen megközelíthető autóval és tömegközlekedéssel egyaránt. Miskolctól mindössze 30 kilométerre található, így egy rövid autóúttal elérhető. A tóhoz vezető út jól karbantartott, és a parkolási lehetőségek is megfelelőek.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!