Csővár vára
Csővári vár, Magyarország
Csővár nyugati határában fehér mészkősziklákon ma is áll a vár nagytornya és „lovagtermének” fala ásító ablaküregeivel.
Csővár települése mellett magasodó meredek hegyen állnak az egykori vár maradványai. Eredetileg szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, ez azonban mára már alig felfedezhető. Három oldalról árokszerű falszoros védte a hajdani erősséget, a negyedik, délnyugati oldalán merőleges sziklafal található 100 métert meghaladó eséssel. A vár eredeti alaprajzának megállapítása a majdnem egy emeletnyi magasságban beomlott törmelékek miatt nehézkes. Amit azért tudni lehet, hogy a vár két végében egy-egy négyzetes torony állt. A falakon belül 4 méter átmérőjű, téglával kirakott falazatú vízgyűjtő ciszterna található.
A várat 1319-ben említették először, ugyanakkor a feltételezések szerint az eredeti vár még IV. Béla ösztönzésére épült a környék tehetős családjainak pénzéből. Később Csák Máté kezére került, ahogy a környék legtöbb vára, majd elpusztult. A várat közel száz évvel később építették újra, de a birtokviszonyokról pontosat nem tudunk. 1444-ben a husziták foglalták el az erősséget, ami onnantól kezdve hírhedt rablótanya hírében állt. 1470-ben Csői Miklós testvérgyilkosság miatt elveszítette a várat, ami így a Nézsai fivérekre szállt. Azonban ők sem birtokolhatták sokáig a várat, mivel a Vitéz János-féle összeesküvés kapcsán Mátyás király hűtlenné nyilvánította őket. Mivel fiú utódok nélkül haltak meg, a vár 1474-ben királyi birtokba került. Mátyás király egy időre zálogba adta Parlagi Györgynek, de később visszaváltotta fia, Corvin János számára. A király halála után nem sokkal egy hű alattvalója, Ráskay Balázs szerezte meg a várat, aki nagy ütemben felújításokat végzett rajta. A hírhedt vár ebben a korszakban élte fénykorát és egyre inkább hasonlított egy reneszánsz lakókastélyra.
Buda elfoglalása után azonban ismét hadászati szerepe lett, így egy 20 méteres rondellával erősítették meg az északnyugati oldalát, melybe ágyút is állítottak. 1551-ben azonban a törökök mégis elfoglalták az erősséget, melyet néhány tíz éves megszállás után elhagytak. A törökök kiűzése után a birtok visszakerült a Ráskay család birtokába, majd a Károlyaké lett házasság révén. 1730-as években azonban elcserélték a Prónay családdal, akik egészen a II. világháborúig birtokolták a várat és a hozzá tartozó birtokot. Ők azonban már nem lakták a rohamosan romló várat. Köveiből az acsai Prónay-kastély egy részét építették fel. Ugyan felújításokat is végeztek a váron (erre utalnak a gótikus ablakmaradványok az egykori várkápolna falain, melyeket a XIX. századi kutatások tártak fel). Rövid ideig vadászkastélyként üzemelt, majd kőbányaként.
1875-ben Arányi Lajos készített rajzokat és leírásokat a vár akkori állapotáról. 1954 és ’61 között pedig Jakus Lajos vezetésével feltárták a ciszternát és megerősítették az északnyugati tornyot állagmegóvás céljából. Érdeklődés és megfelelő anyagi támogatás hiányában azonban a feltárások abbamaradtak. A vár mai, gondos rendben tartott környéke a helybéliek áldozatos munkájának köszönhető.
