A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vámosatya határában találhatók egy középkori kővár maradványai.

A Csaronda és Mirc patakok vizével táplált vizesárokkal körülvett erődítményt először egy 1524-es írásos emlék említi. A fennmaradt romok egy kis méretű kővár történetéről mesélnek, amely 1539 és 1548 között épült idősebb Büdy Mihály, Bereg megye főispánja kezdeményezésére. A vár célja az volt, hogy a család birtokainak központja legyen. A békés évek után a mohácsi csatát követő kettős királyválasztás miatt kitört belharcok során a vár stratégiai jelentőséget kapott. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd híveinek folyamatos küzdelme miatt a vár kulcsfontosságúvá vált a Munkács és Szatmár várak ellen vonuló hadak utánpótlási vonalának fenyegetésében. Büdy Mihály végig a Habsburgok oldalán maradt, mivel főispáni kinevezése és a munkácsi uradalom feletti hatalma az uralkodótól függött.

A források több ostromról is beszámolnak. 1557-ben Balassa Menyhért, az Erdély-párti seregek vezére támadta meg az erődítményt, amelyet Büdy I. Mihály végül elhagyott, és Munkácsra vonult vissza. Később a békés időszakban visszatért birtokai központjába. 1564-ben Báthori István ostromolta a várat, amikor Szatmár elfoglalására indult. Büdy II. Mihály ekkor feladta az erődítményt és Boldogkővárába menekült.

A Büdy vár pusztulásának pontos körülményei nem ismertek. 1660-ban a források már „puszta vár”-ként említik. A 17. század elején a Büdy család férfi ágon kihalt, és a vár több rokon kisbirtokos kezén ment keresztül, míg végül elhagyatottan az enyészeté lett.

A Büdy vár feltárása és jövője
 A vár régészeti kutatásai először 1965-ben kezdődtek. Juan Cabello vezetésével 2006 óta több ütemben folytatták a feltárásokat, amelyek tisztázták a vár szerkezetét és alaprajzi elrendezését. 2006-ban tereprendezési munkálatok és az aljnövényzet eltávolítása zajlott, 2010-ben a várudvar nagyobb részét tárták fel, valamint megtisztították a kutat. A 2017-es feltárások során befejezték a belső vár kutatását, megtalálták a délkeleti fal eredeti bejáratát, és kibontották a kaputornyot.

A kutatások alapján a vár közel négyzet alaprajzú, törtkőből és téglából épült, 31×27 méter méretű belső várral rendelkezett. Ehhez kapcsolódott egy alápincézett, feltehetően emeletes, L alakú lakószárny. A várfalak egy 17×16 méteres udvart fogtak körbe. A délkeleti várfalban alakították ki a vár főkapuját, amelyhez kívülről egy kaputorony csatlakozott. Az épületbelső sarkában egy kőkávás kút helyezkedett el, amelynek falát ívesre faragott kváderkövekkel bélelték.

A várrom Gelénes és Vámosatya között található, egy szántóföldön át vezető murvás úton megközelíthető. Szabadon látogatható.

Fotó: Örökségtúra