Kolon-tó, Izsák
Izsák, Kolon-tó, Magyarország
A Kolon-tó lenyűgöző világot tár elénk a Kiskunsági-homokháton, ott, ahol a homokbuckás puszta találkozik a láprétekkel.
Izsák szomszédságában található a Kolon-tó, a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legféltettebb területe, amely Közép-Európa egyik legnagyobb édesvízi mocsara. A tavat körülölelő változatos táj, a több mint 1.000 hektáros nádas és az itt található élőhelyek szigorúan védett természeti területet alkotnak, amelyet tanösvények és kilátók segítségével fedezhetünk fel.
A Kolon-tó a Homokhátságba benyúló holocén Duna-ágból alakult ki. A természetes tófejlődési folyamat a 19. század végén szakadt meg, amikor megkezdődtek az első lecsapolási munkálatok. Ekkor kísérletet tettek a tó kiszárítására és művelésre alkalmas területté alakítására, ahol 1952-től tőzegbányászat folyt. A tájátalakítás sajnos nyomot hagyott: a hajdan gazdag növény- és állatvilág fokozatosan elszegényedett. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ös megalakulásával lehetőség nyílt a terület rehabilitációjára. A mesterségesen kialakított nyílt vízterek és a vízszint megemelése révén az egykor jellemző nádas élőhelyek fokozatosan visszaálltak.
A tavat legkönnyebben az izsáki Fogathajtó Pálya mellől érhetjük el. Az itt található megfigyelőtoronyból lenyűgöző kilátás nyílik a nádrengetegre, amelyet télisás- és gyékényfoltok, valamint rekettyefűz-csoportok tarkítanak. Ez a terület ad otthont a tó gémtelepének, amelyet kora tavasszal először a kanalasgémek és a nagy kócsagok foglalnak el, majd később a kis kócsagok, a szürke gémek és a selyemgémek is benépesítik.
A Kolon-tó tanösvényei
Összesen három túraútvonal várja a kirándulni vágyókat: a déli oldalon a Páhi-rétek orchideái szegélyezik az utat, míg nyugat felé az Aqua Colun és a Bikatorok tanösvények hívogatnak kalandra. A mocsárrét, a nádas, a láperdő és a nyílt víz olyan változatos mozaikot alkot, amely minden évszakban felfedezésre érdemes.
Az Orchidea tanösvény a Kolon-tó déli csücske és Páhi község között festői szépségű nedves lápréteken halad, ahol tavasztól nyár elejéig megcsodálhatjuk a hazai orchideák, vagyis a kosborok sokszínű világát, ősszel pedig az őszi kikerics rózsaszínnel festi meg a környékbeli mezőket. A változatos, mikrodomborzatú tájon kaszálók és legelők váltakoznak, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szürkemarha-csordája legel, és szerencsés esetben ritka ragadozó madaraink, például a kerecsensólyom vagy a kék tollazatú szalakóta is megfigyelhető.
Az Aqua Colun tanösvény a Kolon-tó jelenlegi állapotát mutatja be, miközben megismerteti a látogatót a nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágával. A tanösvény a sárga sáv jelzésű túraúton közelíthető meg.
A mezőket elhagyva a Közös-erdőbe érkezünk, amely az egykori láperdőből alakult ki tölgy-kőris-szil ligeterdőként. Az erdő mélyen benyúló rétjeinek különleges növényei közé tartozik a karcsú, lila virágú szibériai és fátyolos nőszirom, a mocsári kardvirág és a méhbangó. Nyár végén és ősszel az erdőszélen is akad látnivaló: a réti iszalag és a kornistárnics lila virágai tarkítják a sűrű füvet. Szeptember végére a lekaszált réteket százával nyíló őszi kikericsek pettyezik rózsaszínbe. Kora tavasszal a salátaboglárka apró sárga virágai nyílnak, de találkozhatunk a kedves, fehér virágú nyári tőzikével és az orchideafélék családjába tartozó békakonttyal is.
A tó nyugati oldalán a nádas szinte átmenet nélkül találkozik az egykori ős-Duna által lerakott futóhomokkal. A régmúltban ezt a partszakaszt nyílt homokpusztagyeppel borított buckavidék jellemezte, ám ma már legnagyobb részét erdők borítják. A borókás-nyárasokkal tarkított, árvalányhajas homoki gyep természetes formáját és növényvilágát csupán a Matyó-halom és a Bikatorok buckái őrizték meg.
A Matyó-halom és környéke egy buckavidék, amelynek tetejéről csodálatos látvány tárul elénk a Nagy-vízre, a 40 hektáros vízfelületre, ahol a halakon kívül vidracsapatok, sirályok és szerkők is otthonra leltek. A tóban található madárszigetek fáin és bokrain délutánonként kis kárókatonák, gémek és kócsagok pihennek. A késő őszi és téli időszak leglátványosabb madarai – akár több száz fős csapatokban gyülekező – nyári ludak, nagy lilikek és récefajok. Nem messze ettől a varázslatos vízi világtól hamarosan elérjük a Bikatorok homokbuckáit, ahol, akárcsak a Matyó-halom környékén, a homok uralja a tájat.
A Bikatorok tanösvény három kilométer hosszan mutatja be a Kolon-tó egyik igazi különlegességét: a homokbuckák és a láp közvetlen találkozását. A tanösvény nevét a hasonló nevű buckavonulatról kapta, amely az egyik legnagyobb élőhely-rekonstrukciós területhez, a Nagy-vízhez vezet. Itt megcsodálhatjuk az egykori tájat, a tájátalakításokat, valamint a homok és a láp élővilágát. Az utolsó állomáshoz érve, a sűrű nádason keresztül egy pallósoron haladva jutunk el a célhoz, ahol egy madárles található. A pallósoron sétálva átérezhetjük, milyen lehetett a nádas rejtekében élniük az egykor itt lakó embereknek, amely ma számos védett állatnak ad otthont. A táj minden évszakban más és más, gyönyörű arcát mutatja, és egész évben gyalogosan bejárható, különleges élményt nyújtva. A tanösvény Izsákról a sárga sáv jelzésű túraúton érhető el a Kolon-tó nyugati oldalán. A jelzett út földutakon halad, majd csatlakozik a tanösvényhez.
Az Öreg-víz a Kolon-tó egyik legnagyobb, egybefüggő fehér tündérrózsás területe, amelyet az 1980-as években mesterségesen alakítottak ki, és mesébe illő panorámát nyújt a nyári napsütésben. Az ösvény mentén több megfigyelőpont is található, ezért érdemes távcsövet hozni – bőven lesz mit megfigyelni!
A Kolon-tónál működő Madárvárta a kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye. A területen programszerűen folyik a nádi énekesmadarak és vízimadarak vonulás-kutatása. Az Igazgatóság a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel közösen madármegfigyelő- és gyűrűző táborokat, valamint madármegfigyelő programokat szervez, melyekre előzetes időpont-egyeztetés alapján lehet jelentkezni.
A tanösvény látogatásakor az utakról ne térjenek le, illetve hangoskodással, szemeteléssel ne zavarják a természet nyugalmát. Kutyát csak pórázon vezessenek.
A Kolon-tó több nemzetközi egyezmény hatálya alá is tartozik: Ramsari-egyezmény, UNESCO Bioszféra rezervátum, Biogenetikai rezervátum. 2004-ben a védett terület a Natura 2000 hálózat részévé vált.
A Kiskunság egyik legnagyobb édesvízi mocsarának rengeteg mondanivalója van, és ha figyelmesen hallgatjuk, életre szóló élményekkel gazdagít.
