Csókakő vára
Csókakő, külterület, 8074 Magyarország
A Vértes hegység szélén, a 479 méter magas Csóka-hegy oldalában, egy sziklaplatón épült a 13. században az impozáns, gótikus vár, a Csókakő vára.
A Székesfehérvártól nem messze fekvő Csókakő területe már a honfoglalás után a Csák nemzetség fennhatósága alá került, kiknek korai erődítményük Csákvár lehetett. Első írásos említés 1299-ből való.
Miután Károly Róbert megtörte a Csákok ellenállását, ezt a várat is elvette tőlük, így közel 100 évig királyi vár volt. Zsigmond király azonban a Rozgonyi családnak adományozta a XV. század elején. Később a Kanizsaiak kézbe került, majd a Nádasdy család tulajdona lett.
Miután Székesfehérvárt elfoglalták a törökök, egy évig tudta tartani magát Csókakő. 1544-1687-ig fontos török végvár volt, amit kétszer is bevettek a magyarok, de nem tudták huzamosabb ideig megtartani. Miután a törököket végleg kiűzték a várból, rövid ideig használták még. Az 1700-as évek végéről alaprajzok is ismertek, de a századforduló után sorsára hagyták. A falak fokozatosan összedőltek, köveit elhordták.
1960-ban részleges feltárásokat folytattak a várban, de az állapotok csak romlottak, mígnem a 90-es évekre életveszélyessé vált a terület. Az állagmegóvási munkálatok 1996-ban kezdődtek meg, majd évről évre rekonstrukciós munkálatokat is folytattak. A várban jelenleg is folynak munkálatok.
A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal.
A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.
