A szobi révátkelőhely
Szob, Rév u. 12, 2628 Magyarország
A szobi révátkelő a kerékpáros és a magyarországi zarándokturizmus kedvelt átkelője, a Dunakanyar egyik csodálatos pontja.
A szobi révátkelőhely sok száz éves múltra tekint vissza. Feltehetően már az őskorban is használták. Az Ipoly torkolatánál kiépült római kikötőerődöt (pannóniai Limes elemeként) pedig balparti hídfőállásként használták a Dunán való átkeléshez a „Barbaricum” felé.
Anonymus a honfoglalást bemutatva kétszer is megemlékezik az Ipoly és a Duna találkozásáról – Szob nevének említése nélkül. A két említés a nyugat felé haladó honfoglalók útjának bemutatásához kapcsolódik. Az első: „…majd a nógrádi részeken haladva, a Galga vizéhez értek. Innen pedig útjukat folytatva a Duna partján mentek, majd a Verőce vizén átkelve tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett.” A második: „Eközben Szovárd és Kadocsa, Hülek fiai, valamint Huba meg egész seregük átkelt az Ipoly folyón a Duna mellett.”
Kézai Simon 13. század végi krónikája szerint a honfoglalók egy része a szobi, másik része a pesti réven kelt át nyugat felé haladva. Középkortól kezdve napjainkig számos adat és dokumentum szól az itteni rév használatáról. A vámszedésre az első adat 1371-ből származik. 1382-ben a szobi vízi és szárazföldi vámot I. Lajos a márianosztrai pálosoknak adományozta. Néhány hónap múltán, az ő halála után özvegye megismételte az adományt. 1419-ben még mindig a pálosoké a rév és az út vámjának jövedelme.
A Duna folyamnak ez a szakasza mederviszonyainak alakulása folytán vált alkalmassá erre a folyómeder közepén húzódó Szobi – Helembai-zátony miatt. Ez a természet- és vízföldrajzi helyzet többek között az Ipoly és a Garam folyóknak is köszönhető. A Szobi – Helembai-zátony felett található Helemba-szigeten a kora-középkorban Róbert esztergomi érsek „nyaralója” volt, és Helemba akkori lakóinak templomos és temetkezési helyszíneként szolgált.
Napjainkban pedig a szobi kompon átkelő személyautók, tehergépjárművek mellett kerékpárosok is nagy számban használják, mert a EuroVelo-6 kerékpárút (az Európai Kerékpárírt Hálózat Duna menti vonalaként) Vác felől jelenleg itt ér véget, és teremt kapcsolatot Esztergom irányába. Gyalogos turisták is igénybe veszik, és miután zarándokok nagy számban kelnek át rajta (például Mária-út, Pálos 70 Teljesítménytúra és Zarándoklat, Ferences Zarándoklat résztvevőiként Buda és Esztergom felől Márianosztrára), így ez az átkelőhely komoly szakrális jelentőséggel bír.
