Tudomány és Művészetek háza (egykori Zsinagóga), Kecskemét
Kecskemét, Tudomány és Művészetek Háza, Rákóczi út, Magyarország
Tudomány és Művészetek háza a hazai romantika egyik legszebb példája, a város kulturális életének egyik központja.
Kecskemét belvárosában sétálva az egyik legjellegzetesebb épület a Tudomány és Művészetek Háza, az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, amely a hazai romantika egyik legszebb példája. Ez volt az egyedüli olyan zsinagóga Magyarországon, melyet nem bontottak le, hanem átépítve szépen illik a városképbe. Rendezvényei által jelentőségteljes képviselője Kecskemét kulturális, tudományos és társadalmi életének.
A mai Tudomány és Művészetek Háza, többek között a Tudomány Ismeretterjesztő társulat székháza is, emellett pedig konferenciaközpontként és kiállítóteremként működik. Az épület falai egyedülálló kincseket rejtenek, mint Michelangelo Buonarotti itáliai reneszánsz szobrászművész 15 leghíresebb alkotásának hiteles gipszmásolatát, többek közt a Piéta, Haldokló rabszolga, Dávid fej, Mózes és a Medici kápolna szobrainak másolatát tekinthetik meg az érdeklődők, továbbá Charles de Tolnay, azaz Tolnay Károly művészettörténész hagyatékát.
Természettudományos Tudástár és Élményközpont jött létre az épületben nemrégiben Európai Uniós pályázatból , ahol játszva tanulhatnak a diákok és a felnőttek egyaránt. A pályázati programban való részvétel lehetőséget adott olyan eszközök, gyakorlati elemek alkalmazására, amelyekkel eddig még nem találkozhattak a látogatók. Programjukkal hozzájárultak a természettudományos tárgyak (a kémia, a fizika, a biológia, a földrajz és a matematika) népszerűsítéséhez, az informális tanulási lehetőségek bővítéséhez (csillagászat, űrkutatás), a korszerű élményszerű, látványelemekkel bővített oktatás elterjesztéséhez (járműtechnika, robotika, repülés és jármű szimuláció, és egyéb korszerű, interaktív látványelemekkel bővített természettudományi szoftverek alkalmazása).
A Tudomány és Művészetek Háza kitűnő akusztikája miatt gyakori helyszíne hangversenyeknek és alkalomszerűen könnyűzenei koncerteknek is.
Zsinagóga
A zsinagóga építését a rendkívül energikus, tudós főrabbi, Fischmann Henrik, Fényes Adolf édesapja kezdeményezte az 1850-es években. A mór-romantikus stílusú zsinagóga Zitterbarth János tervei szerint épült és 1871-ben avatták fel. A 27×38,9 m alapterületű épület az ún. „zsidó székesegyházak” egyik típusalkotó példája a pesti Dohány utcai zsinagógával egyetemben. Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupola megdőlt, a falak megrepedtek, a kupolát le kellett bontani. Baumhorn Lipót irányításával helyreállították a károkat, újból felépítették a ma is látható kupolát. Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. A rizalit pártázatos attikában zárul, ezen áll a híres hagymakupolás torony. A pártázatok és az azon levő kis tornyok teszik csodálatossá a homlokzatot.
A II. világháborúban szinte teljesen elpusztította a kecskeméti zsidóság gazdátlanná vált „templomát”. A város 1966-ban megvette, majd Kerényi József építész és Udvardi Lajos belsőépítész tervei szerint 1974-re az új funkciónak megfelelően átalakítva felújíttatta. Az 1979-ben elkészült színes ólomüvegek Bolmányi Ferenc festőművész munkái. Az épület belsejét átalakították – ez volt az első olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külső architektúrájának megtartásával belül átépítették és ezzel az épület új funkciójaként Tudomány és Technika Házaként kezdete meg működését.
Cím: Kecskemét Rákóczi út 2.
Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig 9.00-16.00, Programok szerint.
