Zsinagóga Kecskemét
Kecskemét, Tudomány és Művészetek Háza, Rákóczi út, Magyarország
A Kecskeméti Zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája, a város kulturális életének egyik központja.
Kecskeméten az 1850-es évek végére megnövekedett zsidó közösség egy 600 imaszékes zsinagóga építését tűzte ki célul a rendkívül energikus, tudós főrabbi, Fischmann Henrik kezdeményezésére, aki a kiváló festőművész, Fényes Adolf édesapja volt.
A mór-romantikus stílusú zsinagóga Zitterbarth János tervei szerint épült az 1860-as években. A nagyméretű templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége. Építését 1864-ben kezdték meg és 1871-ben avatták fel. A 27×38,9 m alapterületű épület az ún. „zsidó székesegyházak” egyik típusalkotó példája a pesti Dohány utcai zsinagógával egyetemben. Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupola megdőlt, a falak megrepedtek, a kupolát le kellett bontani. Baumhorn Lipót irányításával helyreállították a károkat, újból felépítették a ma is látható kupolát.
Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület magassága 19,45 méter. Igen hangsúlyos az épület hármas kapuzatú, három kis és egy nagy díszes körablakkal ellátott középrizalitja. A rizalit pártázatos attikában zárul, ezen áll a híres hagymakupolás torony. A pártázatok és az azon levő kis tornyok teszik csodálatossá a homlokzatot.
A II. világháborúban szinte teljesen elpusztította a kecskeméti zsidóság gazdátlanná vált „templomát”. A város 1966-ban megvette, majd Kerényi József építész és Udvardi Lajos belsőépítész tervei szerint 1974-re az új funkciónak megfelelően átalakítva felújíttatta. Az 1979-ben elkészült színes ólomüvegek Bolmányi Ferenc festőművész munkái. Az épület belsejét átalakították – ez volt az első olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külső architektúrájának megtartásával belül átépítették és ezzel az épület új funkciót kapott (Tudomány és Technika Házaként kezdete meg működését) .
A mai Tudomány és Művészetek Háza nevet viselő épület Kecskemét kulturális életének egyik központja. Az épület falai egyedülálló kincseket rejtenek: Michelangelo Buonarotti itáliai reneszánsz szobrászművész 15 leghíresebb alkotásának hiteles gipszmásolatát; többek közt a Piéta, Haldokló rabszolga, Dávid fej, Mózes és a Medici kápolna szobrainak másolatát tekinthetik meg az érdeklődők.
Nemrégiben Európai Uniós pályázatból Természettudományos Tudástár és Élményközpont jött létre az épületben, ahol játszva tanulhatnak a diákok és a felnőttek egyaránt. A pályázati programban való részvétel lehetőséget adott olyan eszközök, gyakorlati elemek alkalmazására, amelyekkel eddig még nem találkozhattak a látogatók. Programjukkal hozzájárultak a természettudományos tárgyak (a kémia, a fizika, a biológia, a földrajz és a matematika) népszerűsítéséhez, az informális tanulási lehetőségek bővítéséhez (csillagászat, űrkutatás), a korszerű élményszerű, látványelemekkel bővített oktatás elterjesztéséhez (járműtechnika, robotika, repülés és járműszimuláció, és egyéb korszerű, interaktív látványelemekkel bővített természettudományi szoftverek alkalmazása).
Az épület konferenciaközpontként és kiállítóteremként is funkcionál, alkalomszerűen könnyűzenei koncerteknek is otthont ad.
Cím: Kecskemét Rákóczi út 2.
Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig 9.00-16.00,
