Tihanyi Bencés Apátság
Tihanyi Bencés Apátság
A Tihanyi Bencés Apátság a Balaton koronájaként hirdeti a Magyarság és Európa keresztény, kulturális értékeit.
A “Tihany” szó jelentése: csendesség, békesség, nyugalom, mely ma is megtapasztalható a félszigeten, és az ősi bencés monostor falai között.
A Tihanyi altemplom a magyarság szent helye, mert a tihanyi királyi kripta az egyetlen, eredeti állapotában, épségben megmaradt Árpád-kori magyar királyi temetkezőhely. Az apátság 1055-ben kelt alapítólevele az első magyar nyelvemlékek egyike, melyet a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őriznek.
Tihanyban I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon. 1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A kripta főhajójának kelet-nyugati tengelyében, mészkőrétegbe ásták az elhunyt király sírját, majd a sírgödröt fehér mészkőből faragott sírlappal fedték, amelynek felületéből egy hordozható, csavart nyéllel ellátott kereszt domborműve emelkedik ki. A kőlapot 1953-ban helyezték vissza eredeti helyére, és a „Tihanyi altemplomként” ismert Királykripta ma ismert formáját is ekkor alakították ki.
A török harcok idején, és az ezt követő csaknem másfél évszázad alatt a szerzetesi élet minden tárgyi emléke elpusztult Tihanyban. A kéttornyos templom újjáépítése 1719-ben kezdődött meg Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint, mely a 18. századi magyarországi barokk építészet jelentős alkotása. A díszített főkapun Lécs Ágoston apát monogramja és címere látható, mely a kolostor címerévé vált.
Az apátsági templom keleti oldalát teljesen kitöltő, gazdag faragású főoltár oszlopai közt a rendalapító Szent Benedek és nővére Szent Skolasztika, valamint a magyar szent királyok, István és László életnagyságúnál nagyobb szobrait helyezték el, az oltárkép az apátság védőszentjének, Szent Ányos püspöknek megdicsőülését ábrázolja.
A Máriacelli-oltár 1762-ben készült el, mely Szűz Mária kegyszobrát rejti magába. A Jézus szíve-oltár középpontjában Jézus háromnegyedes szobra áll, körülötte Szent Ágoston, felette Szent Péter, a jobb oldalt alul Szent Borbála és felette Szent Pál életnagyságú szobra látható.
A szószék a főoltárral együtt 1715. augusztus 8-ára készült el, melynek négy sarkán a négy egyházatya ülő szobrát helyezték el: Szent Ambrust a méhkassal, Nagy Szent Gergely pápát a galambbal, Szent Jeromost a koponyával és Szent Ágostont a szívvel. A rendalapító Nursiai Szent Benedeket ábrázoló oltárkép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Benedek megáldja a számára felszolgált mérgezett borral teli kelyhet. Eredetileg a templom falai csak fehér meszelést kaptak, majd 1889-ben falképekkel díszítették, melyek Deák-Ébner Lajos, Lotz Károly és Székely Bertalan munkái.
A Tihanyi Bencés Apátság 2012. május 31-től a Magyar Bencés Kongregáció önálló perjelségeként működik, 2018-tól a monostor elöljárója Mihályi Norbert Jeromos perjel. A Tihanyi Bencés Apátságban élő szerzetesek látnak el minden jellegű lelkipásztori feladatot a környéken. Az apátságban lelkigyakorlatokat tartanak, konferenciákat szerveznek, valamint sokszínű kulturális programot rendeznek. Az Apátsági Templom magas színvonalú hangversenyek, koncertek helyszíne, melynek programja az Apátság honlapján elérhető.
A Tihanyi Apátság múzeuma templommal egyidőben épült rendházban kapott helyet, mely 2020 nyarától a megújult állandó és időszaki kiállításokkal várja a látogatókat. A királyi kriptára, a földszinti kiállítótérre és a pinceszint termeire egyaránt kiterjedő tárlat új nézőpontból beszél az apátság közel 1000 esztendős történetéről. Az eddig nagyrészt be nem mutatott, újonnan restaurált egyházművészeti tárgyakat, fotókat és dokumentumokat neves szakértők tolmácsolásában ismerhetjük meg.
Az Apátsági Majorsága is látogatható, ahol megtekinthető az egykori gazdaság épületei, a híres levendulatelepítés körülményei és a gyógynövények ismertetésén túl a szerzetesi termékek is megkóstolhatók, mint az András király és Anasztázia királyné likőrje, a levendula- és citromfűszörp és az apátsági sós ropogtatnivaló.
Nyitvatartás: Évszakonként változik.
2024. május 1-szeptember 30: hétfőtől szombatig 09.00-tól 18.00-ig, vasárnap és ünnepnapokon 11.15-től 18.00-ig
Belépőjegyek 2024. március 1-től
Teljes árú belépőjegy 3100 Ft, diák és nappali tagozatos, (felsőoktatási hallgató, érvényes diákigazolvány bemutatásával)
1950 Ft, nyugdíjas (nyugdíjas igazolvány bemutatásával) 1950 Ft, családi jegy (2 felnőtt + 2 gyermek (18 év alatti))
8600 Ft. Iskolás kor alatt a belépés ingyenes.
