Szent Miklós plébániatemplom Kecskemét
Kecskemét, Kossuth tér 5, 6000 Magyarország
A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven “Barátok temploma” a város patrónusának, Szent Miklósnak szentelt templom Kecskemét első kőtemploma volt.
Kecskemét legrégebbi építészeti emléke valószínűleg a XIV. század második felében épült, melyet szokatlan módon ezidőben a katolikus és a református felekezetek megosztva használtak. A XVII. században került a ferences rend gondozásába.
A török hódoltság idején, 1644-től a ferences atyák voltak a lelkipásztorai a templomnak. Első kolostorukat valószínűleg még fából építették, amely 16-18 szerzetessel működött. Innen ered a „Barátok temploma” elnevezés. Az 1678-as hatalmas tűzvész után már ők állították helyre 1681–1689 között a templomot, amelyet ugyanekkor a Szent Antal-kápolnával bővítettek (a mai „mellékhajó” nyugati része). A Barátok templomához kapcsolódó rendházat 1700–1736 között építették több szakaszban immár tartósabb anyagokból, felhasználva az egykor itt álló őrtorony falait.
1777–1784 között átépítették a szentélyt. Szélesebb téglaboltozatos hajót és orgonakarzatot építettek, továbbá kriptát a hajó egy része alatt. 1799-ben nyerte el mai késő barokk stílusú formáját. A belső tér a számos átalakításnak köszönhetően meglehetősen eklektikus összképet mutatott. Legjelentősebbek a barokk architektúrájú oltárok, melyek közül a diadalív két oldalán elhelyezkedő Assisi Szent Ferenc és Padovai Szent Antal nevét viselők képeit Falkoner József Ferenc festette 1792-ben.
A „Barátok temploma” a 18. század végi átalakítások idején – gótikus elemeit itt-ott megőrizve (támpillérek és egy csúcsíves ablak a tornyon) – nyerte el mai, meghatározóan késő barokk formáját.
A ma látható oltárképek jóval későbbiek: ezeket a Szent Miklóst megjelenítő főoltárképpel egy időben, 1933-ban festette a kecskeméti Prohászka József. A kőkerítés előtt álló Kálvária, legrégibb és egyben eredeti eleme az 1790-ben faragott purgatóriumrelief. A kompozíció jelenlegi összeállításában csak 1982 óta látható. A megfeszített Krisztust a kecskeméti Imre Gábor faragta 1943-ban, míg Mária Magdolna, a Mater Dolorosa és János apostol szobra viszont, a Szentháromság temető ferences kriptájáról került ide. A kerítés belső oldalához 1931-ben épített Lourdes-i sziklakápolna Muth Ferenc kőfaragó alkotása, és ugyanekkor készültek el Tiringer Ferenc kecskeméti műlakatos neobarokk kovácsoltvas kapui is.
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály emlékmúzeum
Mai funkcióját 1974–75-ben nyerte el, amikor is – megmentve a lebontástól – Kerényi József tervei alapján felújították, amely jelenleg a Kodály Intézetnek ad otthont. A Kodály Intézet célja a zenei nevelés alkalmazott és bevált koncepciójának, híres zeneszerzőnk által kidolgozott didaktikának, közismertebb nevén a Kodály-módszernek a gondozása, oktatása és alkalmazása.
A Kodály Intézetbe látogatók részesei lehetnek a kodályi hagyatéknak, megismerhetik zseniális munkásságát és életét egy emlékkiállítás segítségével. Folyosóján a névadó zeneszerző életútját bemutató kiállítás tekinthető meg.
Az Intézet alapításától kezdve nagy hangsúlyt helyez az énektanárok továbbképzésére. Kezdetben még csak nyári szemináriumok keretei között zajlott a képzés, ma már akkreditált továbbképzések indulnak a pedagógusok számára.
Szent Ferenc rendje
1181 végén Assisiben született Ferenc, 1205 tavaszán csatlakozni akart a keresztesekhez, de Spoletóban egy látomás visszatérítette Assisibe. Romos templomokat újított fel. 1208 februárjában az evangélium hallgatásakor fedezte fel hivatását az evangéliumi életre. Prédikálni kezdett, nyolc társa lett. 1209-ben rövid életszabályt írt, amit III. Ince pápa szóban jóváhagyott. 1217-ben Ferenc útnak indította az első testvéreket az Alpokon túli országokba, maga pedig a Szentföldre ment. Betegen tért vissza, lemondott a Rend vezetéséről. 1221- ben a Rend káptalanja elfogadta az „Első Regulát”, amelyet III. Honoriusz pápa 1223-ban jóváhagyott. Ferenc betegségéből nem épült fel, 1226. október 3-án halt meg, Assisiben a Szent György templomban temették el. 1228-ban IX. Gergely pápa szentté avatta. Később földi maradványait átvitték a tiszteletére épített Szent Ferenc bazilikába.
Szent Ferenc Rendje egyetlen szabályra épül: az evangéliumra. Ferenc rövidebb és hosszabb regulája valójában interpretált evangélium: lelki gyermekség, belső szabadság (javaktól, címektől, becsvágytól, szenvedélytől – a bűntől való teljes elszakadás), a teremtett világ szeretete, mindenre kész szolgáló szeretet, feltétlen engedelmesség az Atya akaratának.
Assisi Szent Ferenc hármas családjának első rendjét ma: a „barna ferencesek”, a fekete ruhás minoriták és a kapucinusok alkotják. A második rend a klarisszáké (ennek is vannak reformágai), míg a reguláris harmad rendbe a világi követők tartoznak. A regula végleges, érvényes szövegét III. Honoriusz pápa hagyta jóvá 1223-ban (2. regula, „Megerősített regula”). Eredetijét az assisi Sacro Convento (minorita) kolostorban őrzik.
Cím: Kecskemét Kossuth tér 5.
