A Jászberényi Ferences Templom a Jászföld búcsújáróhelye, ahova hívőket és világiakat szeretettel várnak.

A Jászság egykori székhelyén, a belvárosban magasodik a ferences templom és kolostor impozáns tömbje, mely Jászberény egyik meghatározó barokk stílusú műemlékegyüttese. A templom a jászok megtérésének bölcsőjeként tekinthető, mely jelenleg a Római Katolikus Egyház tulajdonában van.

A ferences atyák az ősi templomépületüket, rendházukat 1460-ban kezdték építeni a jászok közti térítőakciójuk befejezése után, melyet 1472-ben birtokba is vettek és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A barátok a tizenötéves háború során elhagyták a várost, de templomuk és kolostoruk a Zagyva partján a török vár fontos része lett. Még a török volt az úr a városban, amikor 1661-ben visszatértek és fokozatosan helyreállították templomukat, rendházukat. 1700-ban már elkészült a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltár, 1710-ben pedig a Szűzanya- és a Jézus Neve-főoltár. A barokk templom titulusa tehát a Jézus Neve lett, a középkori patrociniumot a Mária-oltár őrizte meg. A kolostor újjáépítése a XVIII. század közepére fejeződött be.

A templom az évszázadok során több átalakításon és bővítésen esett át, melynek barokk kapuját magas pilléreken álló két szobor díszíti. A torony a koldulórendi szokásoknak megfelelően a szentély mellett épült, melyet a szél 1845-ben ledöntött, és a helyette emelt egyszerű sátortetőt 1892-ben váltotta fel a ma látható vasbádog toronysisak.

A templomnak egykor 13 oltára volt, de ma már csak 7 látható. Falfestményeit secco technikával készítette 1929-ben Steffek Albin. A főoltárképen Jézus előtt hódolnak a világ népeit megszemélyesítő alakok. A gyóntató folyosó gótikus ajtókerete felé 1948-ban Kontuly Béla készített freskót a jászberényi ferencesek életéről. A 2000-es évek elején a jubileumi év tiszteletére a templom restaurálására került sor, melynek során az egész templombelső megszépült. Az oltárképet Hollós Endre festőművész készítette, rokokó szobrai Hebenstreit József munkáját dicsérik. Késő barokk orgonáját 2008-ban korszerűsítették, így évente gyakran kerülnek megrendezésre a templomban nívós orgonaművészek közreműködésével hangversenyek.

A Ferencesek kolostora a kor neves építésze, Giovanni Battista Carlone tervei szerint épült, mely ma egyházi szociális otthonként működik és bejelentkezéssel látogatható. A templom melletti parkban a lourdes-i barlang mellett más építményeket is találunk. A XVIII. századból való a Kálvária szoborcsoportja Mária és Szent János alakjával. A Porciunkula-kápolna előtt XVIII. századi Mária-szobor áll. A vallási emlékművek mellett érdemes megtekinteni a jászok sajátos történetéhez kapcsolódó építményeket, mint a Nádor-oszlopot, a Városi Önkormányzat épületét, a volt Jászkun Kerületi Székházat, a Jász Múzeum  gazdag kiállítását, s az itt látható híres Lehel-kürtjét.