A Fehérgyarmati Városi Galéria egy építészeti műalkotás, amely otthont ad a művészetnek.

Fehérgyarmat a Szamoshát tradicionális központjaként és a Szatmári-síkság egyik legfontosabb kulturális, illetve gazdasági csomópontjaként ismert, amely gazdag történelmi múlttal és magával ragadó természeti környezettel büszkélkedhet. A „Szatmár kapujaként” emlegetett település a honfoglaló Gyarmat törzs nevét őrzi, és az írott források először a XIV. század elején említik. Történelme során szorosan kötődött a híres Báthory családhoz, amelynek sárkányfogas motívuma a mai napig megtalálható a város címerében. Ma Fehérgyarmat jelentős épített örökséggel rendelkezik, amely szervesen illeszkedik a Szatmár-beregi táj történelmi és egyházi építészetébe. Közösségi és kulturális életének egyik legfontosabb intézménye a Városi Galéria, amely alapvető kulturális híd és közösségi tér a város és a környező Szatmár-beregi régió életében.

A Fehérgyarmati Városi Galéria a város szellemi életét reprezentálja a Kossuth tér 7. szám alatt. Szerepe jóval túlmutat a festmények puszta bemutatásán, hiszen aktívan alakítja a helyi mindennapokat és a közösségi identitást. A galéria elsődleges feladata a helyi, elszármazott vagy a régióhoz kötődő képzőművészek, fotósok és kézművesek felkarolása.

Amikor belépünk a Fehérgyarmati Városi Galériába, a Kossuth tér egyik legszebb, igényesen felújított polgárházának patinás belső tere fogad minket, ahol időszakos kulturális és művészeti kiállítások követik egymást.

A helyi és környékbeli alkotók tárlatai alkotják a galéria programjainak gerincét, de gyakran találkozhatunk itt a környék festőinek, szobrászainak vagy fotóművészeinek egyéni és csoportos bemutatkozásaival is. Az alkotók főként Szatmár-Bereg vármegyei és fehérgyarmati művészek. A környékbeli festők művein szinte kivétel nélkül visszaköszön a Tisza, a Szamos és a Túr vidéke. A „Túr-parti csendek” címet viselő kiállítás hűen tükrözte a régió sajátos, békés hangulatát.

A beregi hagyományok és kézműves örökség kiállításoknak is teret ad a galéria, amelyek a vidék gazdag népművészeti örökségét dolgozzák fel modern vagy klasszikus formában. Helyi alkotók és hagyományőrző körök munkáin keresztül mutatják be a beregi keresztszemes hímzések motívumkincseit. A környékbeli fafaragók és kézművesek alkotásai is megjelennek a galéria falai között, amelyek a szatmári faépítészet – a híres haranglábak – és a mindennapi paraszti élet motívumaira épülnek.

Kultúrtörténeti és tematikus kiállítások igazi időutazást jelentenek a látogatóknak, hiszen a történelmi és kulturális örökséget bemutató gyűjtemények rendszeresen helyet kapnak a falak között. Ezek a tárlatok nemcsak művészeti élményt nyújtanak, hanem a Szatmár-Bereg tájegység gazdag történelmi, irodalmi és vallási múltját is közelebb hozzák a ma emberéhez. Nemrég az „Élet és Irodalom” folyóirat ikonikus, retró hangulatú grafikáiból láthattak gazdag válogatást a látogatók.

A kortárs hazai képzőművészet alkotásai is rendszeresen megtöltik a kiállítótermeket, ahol országosan elismert művészek modern alkotásai – például grafikai tárlatok vagy egyedi technikájú festmények – láthatók. Ha belépünk egy ilyen tárlatra, a klasszikus vidéki motívumok helyét átveszik a modern formák, az absztrakt látásmód és az egyedi technikák. Az országosan elismert kortárs festők kiállításain a belső terek megtelnek absztrakt és nonfiguratív festményekkel, modern kompozíciókkal. Ilyenkor a falakon lévő képeket a termek közepén elhelyezett tárlókon vagy posztamenseken bemutatott, modern anyagokból – bronzból, acélból, üvegből vagy különleges kerámiákból – készült kortárs szobrok egészítik ki.

Mivel a galéria mérete és atmoszférája kiváló, a kortárs alkotók gyakran tematikus sorozatokat hoznak el Fehérgyarmatra. A megnyitókon nem ritka, hogy az alkotók maguk is jelen vannak, így a látogatóknak lehetőségük nyílik személyesen is beszélgetni a művésszel a képek mögött rejlő filozófiáról és a modern alkotói technikákról.

A szatmári régió sajátos atmoszférája, a történelmi emlékek, a Tisza- és Szamos-parti csend, valamint a népi építészet évtizedek óta vonzzák ide a képzőművészeket. A térségben professzionális művésztelepek – például a Szatmári Művésztelep –, amatőr alkotótáborok és ifjúsági táborok várják az idelátogatókat.

Helyi népművészeti táborokat szerveznek Tákoson, Csarodán és Szatmárcsekén, ahol nyaranta rendszeresek a fafaragó-, kerámiakészítő és szőnyegszövő alkotónapok. Itt a résztvevők a hagyományos népi mesterségek fortélyait sajátíthatják el a helyi mesterektől. A táborok mellett a nyári szezonban Szatmár-Bereg megtelik olyan kisfesztiválokkal, amelyek programjában a társművészetek és a képzőművészet is kiemelt helyet kap.

Fehérgyarmat kiváló kiindulópont a környék híres „mezítlábas” középkori templomainak felfedezéséhez, vagy akkor is, ha aktívan kikapcsolódnánk a Tisza, a Szamos és a Túr folyók által határolt vidéken. Fehérgyarmat határában terül el a Birhó-erdő, amely a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet szigorúan védett, vadregényes része. A környék az aktív turizmus, különösen a vízi túrák paradicsoma: a közeli Öreg-Túr és a Szamos folyók tisztaságuk és érintetlenségük miatt a kajakosok, kenusok és természetjárók kedvelt célpontjai. Ha Fehérgyarmatra látogatunk, a környéken olyan híres nevezetességeket is könnyen elérhetünk, mint a Túristvándi vízimalom vagy a szatmárcsekei csónakos fejfás temető, amely Európában is egyedülálló néprajzi emlék.

Nyitva tartás: hétfő–péntek: 09:00–12:00, 13:00–16:00.