Esztergomi Bazilika
Esztergom, Szent István tér 1, 2500 Magyarország
A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházat, az esztergomi Bazilikát Kühler Pál, Packh János és Hild József tervei alapján Rudnay Sándor kezdte el építeni.
Az esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma, és rangban első temploma.
Az esztergomi egyházi központ újraálmodója Rudnay Sándor érsek a hosszú török elnyomás és az érseki központ nagyszombati száműzetésben töltött évei után újra Esztergomba kívánta helyezni az érsekség szellemi és lelki központját. Az ő fáradozása nyomán született meg a jelenlegi épület a három őt követő esztergomi érsek tevékenységével kiegészülve. A négy építtető prímás címere jelzésértékű latin kezdőszavakkal a főszékesegyház főhomlokzatának oszlopcsarnokában látható: elkezdte (coepit) Rudnay Sándor, folytatta (continuavit) Kopácsy József, felszentelte (consecravit) Scitovszky János és befejezte (consummavit) Simor János.
Az épület felszentelésére 1856-ban került sor. Számos metszet, korabeli híradás tanúskodik a Scitovszky János prímás idejében történt ünnepségről, és Liszt Ferenc ez alkalomra írott Esztergomi miséje is mai napig őrzi a felszentelés emlékét.
Az építkezések egyik nagy bravúrja volt, hogy a középkori székesegyházhoz, a Szent Adalbert templomhoz épített reneszánsz sírkápolnát, a Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedve újra felépítették, és a 19. századi épület részévé tették. Így reneszánsz építészeti örökségünk egyik kiemelkedő mesterművét mentették meg az utókor számára.
A főszékesegyház méretei lenyűgözőek:
Alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118, szélessége 49 méter, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter.
A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel. A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak, s 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal. A kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.
Altemplom
A főszékesegyház altemploma az esztergomi érsekek mindenkori temetkezőhelye. Itt nyugszik az egyházi épületegyüttes megálmodója, Rudnay Sándor, de itt találhatók a korábbi székesegyházhoz tartozó középkori, kora-újkori sírkövek is. Itt került újra elhelyezésre Mátyás király nevelőjének, kancellárjának, Vitéz János érseknek, illetve a három királyt is koronázó Széchy Dénes bíboros érseknek a síremléke is.
A legújabb kori emlékhelyek közül kiemelkedik az 1975-ben Ausztriában elhunyt, majd 1991-ben Esztergomban végső nyugalomra helyezett Mindszenty József bíboros, hercegprímás sírja. Nyughelye a keresztény magyarság zarándokhelye lett.
Főszékesegyházi Kincstár
A bazilika első szintjén elhelyezkedő, kiemelkedő művészi és művelődéstörténeti értéket képviselő liturgikus ötvös- és textiltárgyakból álló gyűjtemény Európában is különlegességnek számít. Itt őrizzük évszázadok óta a Koronázási eskükeresztet, melyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküdtek, de nálunk tekinthető meg a magyarországi késő gótikus kelyhek egyik legszebb darabja, az ún. Suki-kehely, az 1400-as évek párizsi ötvösművészetének gyönyörű alkotása, a Mátyás-kálvária, és többek között, a Mátyás király trónkárpitjából készített miseruha, a kalandos életű Fojnicai kazula.
Panorámaterem
A Kincstár rendezvényeinek otthont adó, Panorámateremnek nevezett téregyüttes kiállítótér és egyben kikapcsolódásra is alkalmas helyszín. Bepillanthatunk a főszékesegyház építésének egy-egy fejezetébe, de a gyönyörű dunai panorámában is gyönyörködhetünk egy csésze kávé, üdítő mellett.
Kupolakilátó
A templomtérből összesen 413 lépcső megtételével juthatunk fel a páratlan kilátást biztosító kilátóba. A kupola körüli sétát lehetővé tevő túra izgalmas élményben részesíti a látogatókat.
