Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom
Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom
Békéscsabán található Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, melynek orgonája Magyarország legnagyobb evangélikus orgonáinak egyike.
Békéscsaba városközpontjában egymástól alig 15 méterre két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom. Az előbbinél csak a Debreceni Nagytemplom nagyobb. A templom 22 méter széles, 47 m hosszú és toronymagasságával 79,5 m. 1824. június 29-én, Péter-Pál napján nagy ünnepség keretében felszentelték fel.
A Nagytemplomban a presbitérium által meghatározott ülésrend szerint foglalt helyet a gyülekezet: a földszinten az idős korúak ültek, az oltárral szembenézve jobbról a férfiak, balról pedig a nők. Az oltár körül és a közlekedőkben álltak a leányok népviseletben. Az első karzaton a rendes padokban a középkorúak, a másodikon a legények ültek lócákon. Egy-egy boltmezőben támlás széken ültek a “custosok”, azok a férfiak, akik hosszú pálcájukkal ügyeltek a rendre.
A Nagytemplomban, a történelmi Magyarország legnagyobb evangélikus templomának három szintjén közel 3500 ülőhely van.
A Nagytemplom terveit Czigler Antal építész készítette, akire nagy hatással volt az 1565-ben épült vicenzai Palazzo Valmorana monoton héttengelyes, két szintet átfogó pilaszteres homlokzata. A Nagytemplom hosszoldali homlokzata a diadalívek szélső tengelymotívumát, a nyílás az a fölötti domborműmező folthatását viszi végig. Az alsó hosszú ablakok lendületét a fölöttük lévő kisablakok szelídítik meg. A szinteket átfogó fényszalagok a függőlegesen tagolt gyülekezetet is eggyé forrasztják. A keleti rövidhomlokzat oromzatát a lendületes szegmens timpanon koronázza.
A torony itt a vallásszabadságot hirdető templom szerves tartozéka lett. Az evangélikus templom külső jelképi szerepével szemben a belső tér tartalmi szerepe az előre valóbb, ezért a külső pilaszterek jón oszlopfőt, a belsők korinthoszit kaptak. A belső tér eszköztára is az átmeneti kort jellemzi: a karzatok ívei barokk kosárgörbék, de a záróboltozat már a klasszikus félkörívet közelíti meg. A templombelső legattraktívabb része az ablakok előtt lebegő csigalépcsők.
A nagytemplomi oltár-szószéket szigorú ikonográfiai mondanivalóval díszítették fel. Közvetlenül az úrasztala fölött találjuk az oltárpredellán Dunaiszky Lőrinc Úrvacsora, más néven Utolsó vacsora domborművét. A szószék kosarának előlapján Dunaiszky az “apostolok szétbocsátását” ábrázolja. A szószék-kosár oldalain úrvacsora-szimbólumok láthatók. A hangvetőn sugarakat kibocsátó galamb képében megjelenő Szentlélek az Ige kinyilatkoztatója, a lelkész szavának irányítója. A hangvető tetején az Ige közvetítőeszközei, a frigyláda, a tízparancsolat és a Szentírás “Isten igéje” felirattal. A pálmaág a vértanúság, a babér a megdicsőülés szimbóluma.
A kiváló akusztikájú épületben rendszeresen tartanak komolyzenei koncerteket.
