Várpalotai Képtár
Várpalota Zsinagóga
A Várpalotai Képtárnak az egykori zsinagóga ad otthont, az épületben hazai és külföldi kiállítások, koncertek, irodalmi estek is rendszeresen helyet kapnak.
A várpalotai zsidó közösség 1826-ban határozott a templom építése mellett. Nyolc éven át gyűjtöttek az építkezésre, a munkát csak 1834-ben kezdték el, a templomot 1840-ben szentelték fel.
Az épület a korai zsinagógák, közé tartozik, melyeknek építészetére sokkal inkább jellemző a helyi stílustendenciák továbbvitele, mint a XIX. század második felében épülőkre, melyek már egy sajátos, egész közép-kelet Európára jellemző, keleties, romantikus elemekre épülő historizmus jegyében keletkeztek.
Az épület az óbudai zsinagógával szerkezetében, alaprajzi és architekturális megoldásaiban nagyon szoros rokonságot mutat, elválasztja azonban a két épületet az, hogy míg az óbudai zsinagógában a stílusnak egy klasszikusabb és plasztikusabb formálása nyilatkozik meg, addig Várpalotán a romantika kubusos tendenciájára jellemző síkszerűbb falkezelést, leegyszerűsített formai elemeket figyelhetünk meg, mely a késői klasszicista építészetre – és különösen templomépítészetre – Magyarországon általánosan is jellemző.
1927-ben földrengés következtében a zsinagóga súlyosan megsérült, majd a második világháborúban egy bombatámadás súlyos károkat okozott benne és a környező épületekben.
A háború után a zsidó hitközség megszűnt, az épület 1950-ben még romokban állt, később a vájáriskola ebédlője kapott benne helyet. Az 1980-as évektől Várpalota egyik jelentős festőművésze előtt tisztelegve Nagy Gyula Galériaként üzemelt.
Az épületben 2024 tavaszáig Pogány Gábor Benő, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai láthatók. 2024-ben a város képzőművészeti gyűjteményének legértékesebb darabjaiból, többek között Matzon Frigyes szobraiból és Bíró Antal festményeiből is rendeznek itt kiállítást.
