Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője.

Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén.

HIRDETÉS

A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Victor Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig.

A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.

Vásárhelyi Győző néven született 1906. április 9-én Pécsett. Érettségi után orvosi karra járt, de pénz híján abbahagyta, és egy gyógyszergyárban helyezkedett el segédkönyvelőként. Húszévesen került a budapesti Műhely Akadémiára, Bortnyik Sándor osztályába. A Bauhaus szellemisége mellett a konstruktivizmus és a holland De Stijn csoport neoplaszticista esztétikája inspirálta ebben az időben.

1930-ban egy megnyert grafikai pályázatnak köszönhetően jutott el Párizsba, ahol 15 évig reklámgrafikusként, illusztrátorként dolgozott. Még megérkezése évében kötött házasságot Spinner Klára iparművésszel, akitől később két fia született.

Párizsi első korszakának fő művei – a Zebra (1938/60) és a Zebres (1939/60) című szőnyegek, amelyek a vonalak vastagságára, sűrűségük-ritkulásuk dinamikájára építenek – erőteljesen az op art felé mutatnak. Elmélyedve az absztrakcióban, a hullámzó térbe forduló spirál, a plasztikus hatást keltő négyzetek és rombuszok lettek fő témái. Kompozíciós elveinek csiszolásával az op art fontos alkotásait hozta létre.

A 30-as, 40-es évtizedfordulón kezdett el festeni. Korai képeit a grafikus szemlélet hatotta át, gazdag színskálával dolgozott, amely színpompás lírai absztrakt művek sorát eredményezte.

1947-ben világosan tudatosult benne a tiszta forma és a tiszta szín absztrakciójának a lényege, ettől kezdve egyre inkább geometrikus szerkezetekkel és egynemű színsíkokkal dolgozott. Elemi egyszerűségű, ősi formákat keresett, és a természet formáit tanulmányozta. Új rendet épített belőlük. Az optikai hatású, figuratív munkáit (Zebrák, Harlequin) nonfiguratív művek váltották föl.

1948-tól indult Kristály-korszaka, amelyen belül Gordes dél-francia kisváros középkori szerkezetét és épületeinek formaelemeit tanulmányozta. Szabályos geometriai rendszerbe vetítve kristályos képződményekre emlékeztető szerkezeteket teremtett. A síkfelületek kontrasztjaiból kibontható, illuzionisztikus hatások váltak központi ábrázolási problémájává, megoldásukkal az egész életművét meghatározó műsorozatok jöttek létre.

E korszakát az élénk színek uralták, később festészete a fekete-fehér és a monokróm irányába ment el. Gyakori alapmotívuma az ívelt forma és a fűrészfogsor volt. A síkok hol élesen elhatárolódtak, hol finom átmenetekkel egymásba tűntek.

Op art művei eleinte meghökkentették a nézőket, ám az 1950-es évektől nagy sikerük volt, kifejezési formái a vizuális köznyelv megkerülhetetlen részeivé váltak, térhatású művei azóta is a világ számos városának tereit és épületeit díszítik.

1954-ben megbízást kapott a caracasi egyetemi város tervezőjétől három nagyméretű munka elkészítésére, amelyek a „színes város” alkotói korszakát készítették elő.

1959-ben francia állampolgárságot kapott. 1964-ben Guggenheim-díjat, majd a következő évben a Sao Pauló-i biennále fődíját nyerte el. Művészetének elismertségét jelezte, hogy 1981-ben megkapta a legismertebb francia kitüntetést, a Becsületrend tiszti fokozatát. A francia főváros híres kortárs kiállítócsarnokában, a Beaubourg-központban az általa alkotott óriási Pompidou-portré fogadja a látogatók millióit.

1960-tól dolgozta ki a szín- és fekete-fehér kontrasztokra, valamint a párhuzamosokra épülő perspektíva képi világát. Társadalmi művészetről álmodott, hitte: az emberekben éppoly erős a vágy a képzőművészet, mint a zene iránt. A 20. századot a sokszorosított, bárki által hozzáférhető és megvásárolható műalkotások időszakának látta.

1970-ben nyílt meg első múzeuma a dél-franciaországi Gordes-ban. Egy évvel később Aix-en-Provence mellett új, modern épületben jött létre a Vasarely Alapítvány. Oslóban 1978-ban, New Yorkban 1982-ben létesült Vasarely-központ.

A hazai művészeti életbe csak 1969-es műcsarnoki kiállításával tört be. Hamarosan Pécs díszpolgára lett, ahol 1976-ban nyílt múzeuma. 1982-ben mintegy 400 alkotását Magyarországnak ajándékozta.

1996-ban, kilencvenedik születésnapja alkalmából a Le Figaro napilapnak adott interjúban így fogalmazott:

“Az volt az ambícióm, hogy olyan művészetet teremtsek, amelyet mindneki megcsodálhat – anélkül, hogy ehhez feltétlenül ismernie kellene a kultúrát.”  1997. március 15-én hunyt el.

(Részletek a Győri Városi Művészeti Múzeum 2008-as kiállítási kísérőszövegéből)

Művészetek kapcsolódása

A Pécsi Balett megalapításának 60. évfordulójára, 2021-ben egy olyan produkcióval készült, amely a társművészeteket is segítségül hívva Victor Vasarely műveire épült. Az alkotók egy kiállítás kontextusába helyezték a balettet. A kiállítás képei  forrásként meghatározták a jelenetek hangulatát, a tánc dinamikáját, a jelmezek, a kellékek és díszletelemek szín- és formavilágát, ezáltal a műalkotások szinte életre keltek.

(Pécsi Balett: Vasarely-etűdök)

Fedezd fel Pécs városát

A belvárosából északi irányba a Pécsi Tv-Torony felé haladva a Hunyadi János utca és a Magaslati út kereszteződésében a Szent Imre templom (Pálos templom) zöld szigetén 1977-ben helyezték el Victor Vasarely “Jel-szobor” c. alkotását, melyet a művész részletes színvázlattal és dokumentációval ellátva ajándékozott Pécs városának.

A szobor burkolata a Zsolnay Porcelángyárban készült porcelánfajansz, magas tűzű mázzal, mindez vasbeton vázon. A szobron 15 színárnyalat különböztethető meg. A szobor az ‘…1968-as Tridim Q című, 140×140 cm-es festményre, mint alaptípusra vezethető vissza. A hatszög síkjából kiemelkedő-bemélyedő kettős kocka optikai mozgást végez. A két Kepler kocka ugyanis állandóan változtatja térbeli helyzetét, egymáshoz való viszonyát: a belső, kisebb kocka a nagy kocka térmélységéből kiemelkedve, vagy éppen ellenkezőleg, annak tömegébe mélyedve látszik, de megjelenhet mindkettő a saját tömegében is.’ (Pécs szobrai, Romváry Ferenc, Pécs, 1982) A szobrot 2006 őszére felújították.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

A Főpályaudvarról 32 és 34 számú buszokkal közelíthető meg, majd 200m kell sétálni. Ha autóval érkezünk, parkolási lehetőség a szemközti kis utcában.

Egy kis séta

A Vasarely Múzeumban található különlegességek megtekintése után, érdemes betérni a Janus Pannonius utca 11. sz. alatt található Csontváry Múzeumba, majd nyugat felé haladva feltétlenül meg kell tekinteni a Cella Septichora Látogatóközpontot, amely az  UNESCO világörökség része. Kávézhatunk a pécsiek által Sétatérnek nevezett Dóm téren, ahol mecsodálhatjuk a Pécsi Székesegyház (Szent Péter és Szent Pál Székesegyház) különleges épület. A kóruson négy manuálos, 6101 síppal rendelkező orgona áll, az egykori pécsi Angster Orgonagyár alkotása.

A tér nyugati oldalán található Magyarország egyetlen fennmaradt kapuerődje, a pécsi Barbakán a hajdani püspökvár falrendszerének része volt, melynek építése a 16. századra tehető. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.

Vasarely Múzeum nyitvatartása:

keddtől vasárnapig 10-18 óra között

Jegyárak

Érvényes: 2022. 05. 01-től
NAPIJEGY (72 ÓRÁN ÁT ÉRVÉNYES A JPM ÖSSZES KIÁLLÍTÁSÁBA)
FELNŐTT: 6000 Ft
KEDVEZMÉNYES: 3000 Ft

KEDVEZMÉNYES ÉLETKOROK
6–26 ÉVES KORIG (érvényes diákigazolvánnyal)
62–70 ÉVES KORIG

INGYENES:
– 0–5 éves korig és 71 éves kortól,

Egyéb kedvezmények igénybevétele érdekében érdemes felkeresni a Janus Pannonius Múzeum honlapját.