A Városi Képtár Orosháza ékszerdoboza, a hagyományos és a modern művészetek otthona.

A Békés vármegyei kisváros gazdag történelmi múlttal és modern építészeti megoldásokkal büszkélkedhet, de valóban megismerni csak úgy lehet, ha teszünk egy sétát annak központjában. Orosházán a múlt és a jelen művészei egyaránt sokat tettek a város arculatáért, szellemi alkotásaik az épületekben és köztéri művekben élnek tovább – a tervezők világlátásának őrzőiként. A város főtere 2013-ban nyerte el mai formáját, ahol geometrikus és íves formák keverednek, központi látványossága az üveg körtefa, mely egyben új szimbóluma is a városnak. A mestermű Orosháza újratelepítése nevet kapta, melynek alkotói Kovács Júlia, Ferenczy Noémi-díjas üvegművész és férje, Szilágyi András, Pro Arte Vitraria-díjas üvegművész. A fákkal, padokkal és szökőkutakkal gazdagon díszített Főteret elhagyva érdemes még átsétálni a Thék Endre utcára, ahol az 1996. október 23-án megnyitott Városi Képtár állandó és időszaki kiállításaival várja a látogatókat.

A Városi Képtár új, modern épülete, Orosháza egyik legfontosabb kulturális intézménye, ahol a  látvány páratlan, a méretek szemet gyönyörködtetőek. Az első emeleten Nicolás Muller (Müller Miklós) fotóművész, Bolmányi Ferenc és Feldmann Tibor festőművészek alkotásai tekinthetők meg, a második emeleten pedig Pap Gyula, Boldizsár István és Csáki-Maronyák József festőművészek, valamint Emil Vitroel szobrászművész művei csodálhatóak meg. Az állandó kiállításokon túl időszaki tárlatok várják a látogatókat, valamint a Képtár helyet ad irodalmi és zenés esteknek, képzőművészeti, művészettörténeti előadásoknak, valamint könyvbemutatóknak is.

A Városi Képtár megnyitásáról az Orosházi Élet című újság, 1996. november 22-én így fogalmaz: ,,A Városi Képtár mind küllemében mind a benne elhelyezett felbecsülhetetlen értékek tekintetében a város ékszerdobozának tekinthető”, ahol ma a hagyományos és a modern művészetek egyaránt otthonra lelnek. A múzeum gyűjteményének alapját az Orosházáról elindult művészek adományai alkotják. A térség kifejezetten sok jeles művészt adott az országnak és a nagyvilágnak, többségük ugyan elhagyta szülővárosát, mégis egész életük során kapcsolatban maradtak vele.

A város történelme nemcsak 1744-ig, hanem a régészeti feltárások szerint az újkőkorig nyúlik vissza. Első lakói között a kutatók a Körös-kultúra képviselőit tartják számon, akik élettörténetét Koszorús Oszkár helytörténész dolgozta fel, és több kötetben adta ki. A Horthy-korszakban is több híres szociológiai munka született Orosházáról, amelyet Darvas József, a város szülötte „a legnagyobb magyar falunak” nevezett. Féja Géza, a népi író nagy vihart kavart, híres szociográfiája, a Viharsarok 1937 márciusában jelent meg, míg Erdei Ferenc Futóhomok című könyvében a Duna–Tisza köze földjéről és népéről, egy új korszak kezdetéről ír.

Az alföldi táj, illetve az itt élő emberek nagyon sok képzőművészt megihlettek; már korábban is számos festő, grafikus és fotóművész bontogatta itt a szárnyait. Orosházán jelenleg is élénk képzőművészeti élet zajlik, ahová érdemes ellátogatni és felfedezni érdekességeit, az Alföld különleges világát.

Orosháza érdekességei:

• Az Üveg körtefa a város szimbólumává vált. Az öt méteres alkotás azt a legendát idézi meg, miszerint a városalapítók megérkezésükkor egy hatalmas körtefát találtak az itteni pusztaságban, melyhez a lovukat kötötték.
• Viharsarok: elsősorban történelmi alapon kialakult tájnév, mely az 1800-as évek második felében, a Dél-Tiszántúlon bontakozott ki, ahol több emlékezetes tüntetés zajlott. Az elnevezés másik eredete a térség időjárási sajátosságaival kapcsolatos. Magyarország e része különösen ki van téve a gyakori viharoknak. Az elnevezés ma is büszkeséget jelent az itt élők számára, akik saját történelmük, valamint kultúrájuk hordozói.
• A világhírű lila tehén egy kicsit magyar és egyben orosházi is! A Milka tehenét az Orosházán született Szabó Sándor – ötvenhatosként emigrált Angliába – grafikus öltöztette lilába, aki 45 évvel ezelőtt, a Young & Rubicam ügynökség alkalmazottjaként részt vett a közismert lila tehén megalkotásában. Ő készítette korábban a Merci csokoládé kampányát is.
• A Szappandra titka: a szappandara háziszappanból és egy kevés mosószódából (régies nevén sziksó) készült mosópor. Fehér László családja 1869 óta főzi a tisztaság jelképét, az Oros-Házi-Szappant! A házi szappan teljesen természetes, nincs benne illatanyag, tartósítószer, semmi, ami irritálná a bőrt.

Orosházán rengeteg élmény várja az idelátogatót, ahol fantasztikus közösségi élettel találkozhatunk. A 2013-ban átadott főteret számtalan rendezvény és változatos program színesíti egész évben. Az esténként kivilágított téren felfedezhetjük a helyi éttermek gasztronómiai kínálatát, miközben élvezhetjük a szökőkutak látványos vízijátékát. Az orosházi programajánló érdekes és értékes lehetőségeket kínál: a város szépségei és érdekességei mellett a horgásztavak valóságos mennyországot jelentenek a horgászat szerelmeseinek, de a környék ideális hely a kerékpártúrák és a lovaglás kedvelőinek is. A nap végén pedig az egész család ellazulhat az ország egyik legkiemelkedőbb Gyógy-, Park- és Élményfürdőjében, amelyet gyakran az Alföld gyöngyszemeként emlegetnek.

Nyitva tartás: Kedd-péntek: 9-12, 14-17, szombat: 9-13