A Móricz Zsigmond Emlékház gazdag irodalomtörténeti kiállítást és a korabeli szatmári népi építészetet tárja a látogatók elé.

Tiszacsécse egy apró település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti szegletében, ahol az országhatárt a kanyargós, gyors folyású Tisza jelöli ki. A folyó a vízi turizmus közkedvelt bázisává teszi a községet. Ez a parányi felső-tiszai falu vadregényes, érintetlen természeti környezete miatt tökéletes úti cél azoknak, akik csendes, kulturális és természetközeli kikapcsolódásra vágynak. A falu ékessége a fazsindelyes református templom és a hozzá tartozó fa harangtorony, de a Kossuth utca mentén sétálva még felfedezhetők a vályogfalú, fehérre meszelt, hosszú telkes parasztházak. Lenyűgöző népi építészetén kívül Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőhelyeként ismert. Az író felnőttként igazi „tündérszigetként” emlékezett vissza a településre, ahol ma is szeretettel és büszkeséggel őrzik emlékét, aktív irodalmi kultusszal és rendszeres rendezvényekkel.

A Móricz Zsigmond Emlékház a Felső-Tisza-vidék egyik legjelentősebb irodalmi emlékhelye, amely egyben kiemelkedő népi műemlék is Tiszacsécsén. Az épület hűen őrzi a XIX. századi szegényparaszti életmód hangulatát. Falai között 1966 óta tekinthetők meg a paraszti élet használati tárgyai, valamint egy irodalomtörténeti kiállítás.

A Móricz Emlékház néven ismert épületet Móricz Zsigmond édesapja saját kezével építette. A ház jellegzetes felső-tiszai szegényparaszti, vályogfalú, taposott szalmával fedett, kicsi, háromhelyiséges lakóház, amelyről maga Móricz szeretettel írt az „Áldozócsütörtök” című elbeszélésében.

Kiállítás a zsuppfedeles kis épületben
Korabeli paraszti enteriőr: az utcai szoba két kisméretű ablaka közül az egyik az utcára, a másik az udvarra néz. Berendezése a vidék szegényparaszti életmódját mutatja be. A Móricz-relikviák között az író bölcsője, valamint a fogason elhelyezett kalapja látható, amelyet az író szatmári gyűjtőútjain viselt. Az egyéb berendezési tárgyak eredeti, a Móriczékkal rokonságban álló Nyilas családtól származó bútordarabok: két ágy, kredenc, láda, székek, asztal és vizeskanna.

Irodalomtörténeti tárlat: a kisebbik szobában az író monumentális életútját, személyes tárgyait és csécsei kötődését bemutató kiállítás kapott helyet, amely az író születésének 125. évfordulója alkalmából, 2004 óta látható. Ez a tárlat hivatott bemutatni a falu nagy szülöttjének teljes életútját, és összekötni a csécsei gyerekkort a későbbi írói munkássággal. A falakon és a tárlókban elhelyezett fotók, anyakönyvi kivonatok, korabeli térképek és levelek másolatai illusztrálják a család nehéz mindennapjait, a szülők küzdelmeit és Móricz iskolaéveit. Az itt található eredeti tárgy Móricz görbe botja, amelyet a kiállítás rendezői a „Gyalogolni jó” tematikába építettek be.

A konyha két részre oszlik: első része a tulajdonképpeni pitvar, ahonnan kétoldalt nyílnak a szobák ajtajai. A bejárati ajtóval szemközti boltív alatt léphetünk be egy kisméretű helyiségbe, amelyet kéményaljának neveznek. E rész fölött magasodik a nyitott szabadkémény, amely a helyiségek füstjét gyűjti össze és vezeti ki a szabadba. Alatta, egy stelázsin különféle háztartási eszközök és cserépedények sorakoznak.

Az udvar közepén áll az 1979-ben felavatott, a hazalátogató Móriczot ábrázoló egész alakos bronzszobor, Varga Imre alkotása.

Mit mesél az emlékház?

Ha az emlékházba látogatunk, a helyi tárlatvezetés során az irodalomtörténeti tények mellett igazi helyi legendákat is hallhatunk. Részletesen megismerhetjük a három csécsei Móricz-ház történetét, és pontos választ kaphatunk arra, melyik épület a valódi szülőház. Emellett megismerhetjük a szájhagyomány útján megőrzött családi történeteket és helyi anekdotákat, a Móricz család egykori mindennapjait és az író későbbi falubeli látogatásait is.

Hallhatunk az író híres, 1929-es jubileumi hazalátogatásáról, amelyet az 50. születésnapja alkalmából rendeztek. Ez hatalmas esemény volt a falu életében, és a helyiek még a valódi szülőház udvarán köszöntötték az írót.

Móricz Park és a Merengő út: a falu központjában található pihenőparkban az író halálának 70. évfordulójára különleges emlékhelyet, a Móricz-emlékparkot hozták létre. A sétány mentén felállított fatáblákon a Móricz által átköltött nyolcvan zsoltárból tizenöt olvasható, amelyek az oszlopokra szerelt régi hangtölcséreken keresztül meg is hallgathatók. A zsoltárok olvasása során az Ószövetség világából az Újszövetség világába juthatnak el az érdeklődők. A parkban tett séta végén a Szeretethimnusz hallható Szabó Gyula előadásában, majd Törőcsik Mari olvassa fel Móricz Zsigmond Árvácska című művének sorait, összekötve az író szellemi örökségét a falu mély református gyökereivel.

A tiszacsécsei Móricz Zsigmond Emlékház nem csupán irodalmi múzeum, hanem a XIX. század végi szatmári szegényparaszti valóságot, egy mégis méltóságteljes világot is bemutat.

Nyitva tartás: kedd–péntek: 9.00–18.00.
A múzeum látogatása minden esetben előzetes bejelentkezést igényel, mivel a gondnokot külön kell hívni a kulcsért és a tárlatvezetésért.

Fotó: Örökségtúra