Thorma János Múzeum Kiskunhalas
Thorma János Múzeum
A Thorma János Múzeum állítja ki és őrzi a művész, Aradi vértanúk c. hatalmas művét, mely a halasiak büszkesége.
Kiskunhalas, Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban a Homokhátság legmagasabb részén fekszik, mely elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülveszi a vidéket a Duna-Tisza közén. Mint azt a város neve is mutatja, Kiskunhalas, halastó mellé települt, melynek maradványát a hajdani mocsárvilág, a “Fejeték” láprétje őriz.
A város a világhírű csipkéjéről ismert, főterét is a halasi csipke ihlette, középpontjában egy páva áll, melyet led fények és fénycsíkok világítanak meg napnyugta után. Kiskunhalas azonban sokkal több, mint a csipke városa. Rengeteg hagyományőrző, zenei és egyre több kulturális programjai, kiállítóhelyei között találunk nagy múltú, városi közgyűjteményt, a közelmúltban létrehozott bemutatóhelyet, amely egyediségével elkápráztatja a látogatót.
A Thorma János Múzeum is különleges kiállítóhelye a városnak. A Halasi Múzeum 1874-ben jött létre a református gimnázium gyűjteményéből és Révész György hagyatékából. 1950-ben került állami tulajdonba, és felvette Thorma János festőművész nevét. 1953-ban lett a múzeum székhelye a Kolozsváry-Kiss család által 1887-ben épített eklektikus épület. A múzeum tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 110 ezret.
A múzeum többszöri átépítése és bővítése során kialakításra került a népi bútor és népi kerámia látványraktár, majd 2017-ben létrejött a múzeum új, a képzőművészeti gyűjtemény bemutatására és nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas épületszárnya, melyben két új állandó kiállítás nyílt meg.
A Bay Gyűjtemény – Nagybányai művészet és a Thorma Galéria – Thorma János festészete tárlaton 35 művész, több mint száz alkotása látható.
A Thorma Galériában Thorma János több, mint 40 festménye szerepel az intézmény saját anyagából, a Magyar Nemzeti Galériából és további gyűjteményekből. Itt látható a két hatalmas történelmi festmény: a Talpra magyar! és az Aradi vértanúk.
A képzőművészet mellett helyet kaptak a múzeumban a régészeti, helytörténeti, néprajzi és népművészeti gyűjtemények is. Legkülönlegesebb lelet az üveg ivókürt, amelyből 4 db került elő a Kárpát-medencéből. Az Árpád-házi királyok korának emlékein kívül, a kunok által elrejtett kincsleleteket is megismerhetőek. A török kori uralom idejéből fegyverek, 1689-ből a város szabadalomlevele és első pecsétje is látható, valamint a paraszti élet mindennapi használati tárgyai. Itt látható Rózsa Sándor első, Halason elkövetett rablásának jegyzőkönyve, valamint a világhírű halasi csipkéből egy kisebb válogatás.
A szemet gyönyörködtető élmények mellett három nyelven hangos tárlatvezetés és a kisebbeket interaktív játékok is várják a látogatókat a múzeumban.
Nyitvatartás:Kedd-Vasárnap 9:00 – 17:00-ig.
Jegyárak: Felnőtt – 1600 Ft., 50 %-os kedvezmény – 800 Ft (diákok 26 éves korig, nyugdíjas látogatók, Csoportjegy (maximum 10 fő) – 12000 Ft., Családi jegy (3-5 fő) – 2500 Ft (Minden további gyerek – 640 Ft).
Díjtalan: 6 év alatti gyermekek, 70 év feletti magyar nyugdíjasok, Mozgássérültek és más fogyatékkal élők (+1 fő kísérő személyenként), Közoktatásban dolgozó (aktív) pedagógusok, Kiskunhalasi Múzeumbaráti Kör tagjai, Minden hónap első szombatján a 26 év alatti látogatók, valamint 18 év alatti személy és maximum 2 kísérője állami ünnepek alkalmával.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk – birtokukat elvesztve – tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt, majd a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. A fiatal festő Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők). Mikor Nagybányán éltek, sokat visszajárt szülőhelyére, és Kiskunhalas polgármestere ösztöndíjat ajánlott fel, hogy külföldön tanulhasson festészetet. A pályakezdő Thorma előbb Pestre ment, Székely Bertalan növendékeként kezdte meg tanulmányait, s onnan Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott. Az ő nagyhírű magániskolájában ismerkedett meg az új művészeti eszmékkel. 1891 és 1895 között dolgozott Párizsban, ahol a Julian Akadémiát látogatta, Szenvedők című első nagy képe Mention honorable elismerést kapott a Párizsi Szalonon 1894-ben.
A Trianon után (1920. június 4.) történelmi festményeit Debrecenben raktározta, majd 1929-ben engedélyt kapott, hogy hazavigye Nagybányára. 1896-ban, a millenniumi ünnepségek után Hollósy Simon vezetése mellett Réti Istvánnal, Ferenczy Károllyal, Iványi-Grünwald Bélával létrehozta a nagybányai festőiskolát, ahol mestere volt számos fiatal festőnek. Ezen időszakában életképeket, portrékat, aktképeket, csendéleteket, tájképeket festett. 1903-ban festett Október elsején c. életképéért Münchenben és a saint-louisi világkiállításon is aranyérmet kapott. 1929-ben megházasodott, Kiss Margit festőnőt vette feleségül. 1937-ben a nagybányai református temetőben helyezték örök nyugalomra.
