Erődített rotunda Nádasd
Nádasd, Nádasd, templom, Magyarország
A mai ismereteink szerint Nádasd erődített rotundája, melyet a 11. században emeltek, páratlan építmény hazánkban.
A 11. században épült, lakótoronnyal erődített körtemplom alapjait a 13. században nyugati irányban hosszhajóval bővítették. A Szent Márton püspök patrocíniumára szentelt anyaegyház erődtornyával és az 1786-ig befogadó temetőjével a környék legkiemelkedőbb dombján épült.
Egyedi jellegzetessége a keleti falszakaszba mélyített, ívelt fülkeoltár, továbbá a rotunda északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kőküszöbös kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. Látható a 13. századi átépítéskor készült oltár alapja, a 11. századi és a 13. századi téglapadozat maradványai.
A torony aljában talált 11. századi sír és az oltár előtt földbe mélyített sír a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. A lelet feltárójának, P. Hajmási Erika régészasszonynak véleménye szerint a Nádasdyak legkorábbi kiserődje és nemzetiségi temploma volt az erődített rotunda, a Szent Márton plébániatemplom. 1376-ban van írásos említése.
A rotundát 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztította el. Mára a régi templomból a márvány oltár, a márvány áldoztató rácsok, a rézbetétes keresztelő medence, a márványkő padozat, és az 1737-es megújításra emlékeztető márvány emlékkő maradt fenn.
Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre és nyugatra a hegyháti utakra, északra a kőszegi és stájer hegyekig lehetett látni.
